Fél évszázados tévhiteket terjeszt a mesterséges intelligencia a régészetről
Miközben a fiatalok többsége már a mesterséges intelligenciát használja tanuláshoz, a legnépszerűbb generatív modellek tudományos szempontból súlyosan elavult képet közvetítenek az emberiség őstörténetéről. Egy friss amerikai kutatás rámutatott: a ChatGPT és a DALL-E régészeti témájú válaszai legalább ötvenéves lemaradásban vannak, és a modern tudományos tények helyett a 20. századi popkultúra sztereotípiáit ismételgetik.
Matthew Magnani és kutatócsoportjának 2025-ös esettanulmánya arra kereste a választ, mennyire hitelesek a generatív MI által készített szövegek és képek, ha a feladat egy neandervölgyi ember „egy átlagos napjának” bemutatása. A kutatók a legszélesebb körben elérhető platformokat, a ChatGPT-t és a DALL-E képgenerátort tesztelték.
Az eredmények lesújtóak voltak a szakemberek számára. A mesterséges intelligencia által generált tartalmak szinte teljesen figyelmen kívül hagyták az elmúlt évtizedek paleoantropológiai felfedezéseit. A képeken és leírásokban a neandervölgyiek görnyedt, állatias, bunkósbotot lóbáló lényekként jelentek meg, akik kietlen barlangokban élnek.
Ez az ábrázolásmód éles ellentétben áll a mai tudományos konszenzussal, amely szerint a neandervölgyiek komplex szociális hálóval rendelkeztek és gondozták az időseket, betegeket; kifinomult eszközhasználók voltak, ékszereket készítettek és barlangrajzokat hagytak hátra. Változatos étrendjük volt, amely a hús mellett növényeket és tengeri táplálékot is tartalmazott és nem voltak szellemileg sem alacsonyabb rendűek a Homo sapiensnél, sőt, keveredtek is velük.
Ez is érdekelhet
A probléma gyökere az MI betanításához használt adatbázisok átláthatatlansága és minősége. A modellek az interneten elérhető irdatlan mennyiségű adatból dolgoznak, ahol a tudományos cikkek (amelyek gyakran fizetőfal mögött vannak) aránya elenyésző a popkulturális tartalmakhoz (filmek, régi tankönyvek, karikatúrák) képest. Az algoritmus így a statisztikailag gyakoribb, de tudományosan téves, 50-60 évvel ezelőtti közvélekedést reprodukálja.
A jelenség kockázatát a felhasználói szokások átalakulása növeli. A CREDOC (Életkörülményeket Vizsgáló és Megfigyelő Kutatóközpont) 2026-os Digitális Barométere szerint Franciaországban a 18–24 éves korosztály 85 százaléka használ rendszeresen generatív MI-t, sokan közülük házi feladatok írására vagy vizsgafelkészülésre. Ha a diákok kritikátlanul fogadják el az MI által generált történelmi és régészeti összefoglalókat, az a tudományos ismeretterjesztés évtizedes eredményeit teheti semmissé, újra rögzítve a köztudatban a már megcáfolt tévhiteket.
