A mesterséges intelligencia leplezte le az „idegen kézjegyet” Raffaello remekművén

Évtizedek óta foglalkoztatja a művészettörténészeket a kérdés, hogy a madridi Pradóban őrzött híres Raffaello-kép, a Madonna della Rosa (A rózsás Madonna) teljes egészében a reneszánsz mester munkája-e. A Bradfordi Egyetem kutatói most a mesterséges intelligenciát hívták segítségül, amely mikroszkopikus pontosságú elemzéssel pontot tett az ügy végére: a festményen látható Szent József arcát szinte biztosan nem Raffaello festette.

A Madonna della Rosa (1518–1520 körül) szerzőségével kapcsolatban régóta kétségek merültek fel. Bár a kompozíciót és a főalakokat Raffaellónak tulajdonították, számos szakértő úgy vélte, hogy a háttérben álló Szent József kidolgozása elnagyoltabb, stílusa eltér a mesterétől, így valószínűleg egy tanítvány – feltételezések szerint Giulio Romano – munkája. Ezt a hipotézist eddig csak a szakértői „szemmértékre” alapozhatták, most azonban a technológia szolgáltatott objektív bizonyítékot.

Hassan Ugail professzor és csapata egy olyan egyedi, mélytanuláson alapuló algoritmust fejlesztett ki, amelyet Raffaello hitelesített munkáinak ezreivel tanítottak be. A rendszer nem a stílust utánozza, hanem a művészre jellemző egyedi mintázatokat – az ecsetvonások irányát, a színárnyalatok finom átmeneteit és a festékrétegek felvitelének módját – elemzi, méghozzá olyan mikroszkopikus szinten, amely az emberi szem számára láthatatlan. A módszer pontossága eléri a 98 százalékot.

Amikor a kutatók az egész festményt vizsgálták, az algoritmus bizonytalan volt. Ám amikor a képet négy részre bontották, az eredmény egyértelművé vált: a Madonna, a Gyermek Jézus és Keresztelő Szent János alakját a gép egyértelműen Raffaello munkájaként azonosította. Szent József arcánál azonban a rendszer jelzett: ez nem Raffaello. Az eredmény megerősíti azokat a korábbi elméleteket, miszerint a festmény műhelymunka eredménye, ahol a mester a főalakokat maga készítette, a mellékszereplőt azonban asszisztensére bízta.

A kutatók hangsúlyozták: a mesterséges intelligencia célja nem a művészettörténészek leváltása, hanem a munkafolyamat támogatása. Az algoritmus képes gyorsan és objektíven elemezni olyan részleteket, amelyek felett az emberi figyelem átsiklana, vagy amelyekről évszázados viták folynak. A Madonna della Rosa esete bizonyítja, hogy a modern technológia és a klasszikus művészettörténet együttműködése képes feltárni a múlt rejtett titkait.