Faragott teknősöknek hódoltak egy őskori barlangban
Mintegy 25 mészkőből faragott teknősfigurát tártak fel régészek egy északnyugat-törökországi barlangban. A leletek akár 16500 évesek is lehetnek, és arra utalnak, hogy a vadászó-gyűjtögető közösségek már jóval a földművelés megjelenése előtt összetett rituális szokásokat alakítottak ki.
- Mintegy 25, akár 16 500 éves teknősfigurát tártak fel az északnyugat-törökországi İn-barlangban.
- A leletek arra utalnak, hogy a vadászó-gyűjtögető közösségek rituális célokra használták a barlangot.
- A kutatók szerint a figurák elhelyezése és kidolgozása tudatos, ceremoniális jelentőséggel bírt.
Mintegy 25 mészkőből faragott teknősfigurát tártak fel régészek az északnyugat-törökországi İn-barlangban, amely a Gedikkaya-domb közelében, Bilecik tartományban található. A radiokarbonos vizsgálatok szerint a leletek az i. e. 14 500 és 11 200 közötti időszakból származnak, vagyis akár 16 500 évesek is lehetnek.
A figurák az epipaleolitikum időszakából maradtak fenn, amikor a térséget még nomád vadászó-gyűjtögető közösségek lakták. A kutatók szerint a tárgyakat szándékosan helyezték el a barlangban, ami arra utal, hogy a helyszín fontos rituális szerepet tölthetett be jóval a földművelő társadalmak kialakulása előtt.
A Deniz Sarı vezetésével dolgozó régészcsoport május és július között végezte a feltárást a török Kulturális és Turisztikai Minisztérium megbízásából. A feltárt tárgyak többsége helyben bányászott mészkőből készült, néhány példányt pedig agyagréteg borított. A legnagyobb szobor mintegy 30 centiméter hosszú és 20 centiméter széles.
A figurák jelentős része durva vagy befejezetlen kidolgozású, a kutatók szerint azonban ez tudatos döntés lehetett. Az objektumokat függőlegesen helyezték el a barlang belsejében kialakított kör alakú építészeti elemek körül, ami tovább erősíti a helyszín kultikus szerepére vonatkozó feltételezést.
A kutatók egy másik lehetőséget is vizsgálnak: elképzelhető, hogy a közeli Gedikkaya-domb formája egy teknősre emlékeztette az egykori közösségeket. Több kisebb figurát ugyanis úgy alakítottak ki, hogy azok a domb körvonalait idézzék. Ha ez a feltevés igaznak bizonyul, akkor a lelőhely a tájhoz kötődő tisztelet, vagyis egy korai hegykultusz egyik legősibb ismert példája lehet, bár a kutatók szerint ehhez további vizsgálatokra lesz szükség.
Ez is érdekelhet
A teknős motívuma a Közel-Kelet több őskori kultúrájában is ismert volt, a későbbi korszakokban pedig a hosszú élet és a kitartás jelképeként jelent meg. Az İn-barlang leletei azt is bizonyítják, hogy a földművelés előtti vadászó-gyűjtögető közösségek is összetett szimbolikus és vallási hagyományokkal rendelkezhettek.
A lelőhelyet először 2017-ben azonosították felszíni kutatások során. A feltárt leleteket a Bilecik Múzeumba és a Bilecik Şeyh Edebali Egyetemre szállították, ahol jelenleg részletes vizsgálatok, konzerválási munkák és restaurálás zajlik.
