Érintetlen késő ókori szarkofágot nyitottak fel Horvátországban

Fotó: Facebook/Muzeji i galerije Konavala

A történelmi leletre egy megelőző régészeti feltárás során bukkantak rá a szakemberek a Cavtat területén található Zorina 8 elnevezésű lelőhelyen. A mintegy három méter mélyen nyugvó, hozzávetőleg öt tonna súlyú, úgynevezett salonai típusú kőszarkofág az ókori település egykori temetőjének részét képezte.

A Helena Puhara által vezetett kutatás során megállapították, hogy a sírt az ókor óta senki sem nyitotta fel: a fedél és a láda közötti eredeti mészhabarcsos kötőanyag teljes épségben megmaradt. A szarkofág belsejében egyetlen személy elsődleges temetkezésének nyomait rögzítették, és bár a csontváz rossz állapotban maradt fenn, a feltárt szerves lerakódások pótolhatatlan alapot szolgáltatnak a további laboratóriumi elemzésekhez.

A leletmentés és a dokumentáció komplexitása miatt az ásatásba több intézmény, köztük a Dubrovniki Múzeumok és a Horvát Restaurátori Intézet (HRZ) szakemberei is bekapcsolódtak. A feltárást követő antropológiai vizsgálatokat dr. Mario Novak irányítja, a mintavételi és tisztítási munkálatokat pedig a HRZ restaurátorai végezték.

A régészeti projekt egyik legösszetettebb logisztikai feladatát a hatalmas kőtömb felemelése, valamint a teljes síremlék kiemelése és áthelyezése jelentette, amelyet a Horvát Köztársaság Kulturális és Médiaügyi Minisztériumának, valamint Konavle községnek a támogatása tett lehetővé. A szarkofágot a sikeres kiemelés és állagmegóvás után Cavtat egy frekventált pontján, a Szent Rókus-temető felé vezető út mentén állították ki a nagyközönség számára.

A mai Cavtat helyén álló Epidaurumot (vagy Epidaurust) a Krisztus előtti első században alapították, és a Római Birodalom dalmáciai provinciájának egyik fontos tengerparti kereskedelmi központjává fejlődött. A negyedik és hatodik század közötti időszak – amelyből a szarkofág is származik – a késő antikvitás és a kora kereszténység átmeneti korszaka volt a régióban.

Az úgynevezett salonai típusú szarkofágok, amelyek nevüket a provincia fővárosáról, Salonáról (a mai Solin) kapták, a korabeli társadalmi elit jellegzetes temetkezési formáját képviselték. E kőfaragványok bolygatatlan felnyitása azért bír hatalmas forrásértékkel, mert a sírrablók az elmúlt évszázadok során a legtöbb hasonló nyughelyet kifosztották. Az ehhez hasonló érintetlen leletegyüttesek így egyedülálló, torzítatlan bepillantást engednek a késő római társadalom temetkezési szokásaiba, hitvilágába és anyagi kultúrájába.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Hitler

• Blondi szemszögéből nézhetjük végig Hitler utolsó napjait
• Cranach festményének útja Hitler nappalijától a londoni Nemzeti Galériáig
• A Berghof-csapda, Hitler kiszolgáltatottsága
• Kudarcokkal teli út vezetett Hitler hatalomra jutásához
• Mi lett volna, ha Hitler kapja meg előbb az atombombát?
• Diktátorok titkos szenvedélyei – Amikor a kegyetlen vezetők kertészkedtek, rajzoltak és hegedültek
• Hitler kutyái: Ebek a náci hadigépezetben
• A Führer árnyéka – A Hitler-naplók botránya
• Martin Bormann, a „leghűségesebb párttárs”