Érintetlen késő ókori szarkofágot nyitottak fel Horvátországban
2026. június 23. 17:05 Múlt-kor
Kivételes állapotban fennmaradt, érintetlen késő ókori szarkofágot tártak fel a horvátországi Cavtat településen, az egykori római Epidaurum kolónia temetőjében - derül ki a Konavlei Múzeumok és Galériák (Muzeji i galerije Konavala) friss beszámolójából. Az eredeti helyzetében és lezárva megtalált, negyedik-hatodik századra datálható temetkezési emlék kiemelkedő tudományos jelentőségű, mert a hasonló, bolygatatlan kősírok rendkívüli ritkaságnak számítanak a horvátországi régészeti leletanyagban.
Fotó: Facebook/Muzeji i galerije Konavala
Korábban
A történelmi leletre egy megelőző régészeti feltárás során bukkantak rá a szakemberek a Cavtat területén található Zorina 8 elnevezésű lelőhelyen. A mintegy három méter mélyen nyugvó, hozzávetőleg öt tonna súlyú, úgynevezett salonai típusú kőszarkofág az ókori település egykori temetőjének részét képezte.
A Helena Puhara által vezetett kutatás során megállapították, hogy a sírt az ókor óta senki sem nyitotta fel: a fedél és a láda közötti eredeti mészhabarcsos kötőanyag teljes épségben megmaradt. A szarkofág belsejében egyetlen személy elsődleges temetkezésének nyomait rögzítették, és bár a csontváz rossz állapotban maradt fenn, a feltárt szerves lerakódások pótolhatatlan alapot szolgáltatnak a további laboratóriumi elemzésekhez.
A leletmentés és a dokumentáció komplexitása miatt az ásatásba több intézmény, köztük a Dubrovniki Múzeumok és a Horvát Restaurátori Intézet (HRZ) szakemberei is bekapcsolódtak. A feltárást követő antropológiai vizsgálatokat dr. Mario Novak irányítja, a mintavételi és tisztítási munkálatokat pedig a HRZ restaurátorai végezték.
A régészeti projekt egyik legösszetettebb logisztikai feladatát a hatalmas kőtömb felemelése, valamint a teljes síremlék kiemelése és áthelyezése jelentette, amelyet a Horvát Köztársaság Kulturális és Médiaügyi Minisztériumának, valamint Konavle községnek a támogatása tett lehetővé. A szarkofágot a sikeres kiemelés és állagmegóvás után Cavtat egy frekventált pontján, a Szent Rókus-temető felé vezető út mentén állították ki a nagyközönség számára.
A mai Cavtat helyén álló Epidaurumot (vagy Epidaurust) a Krisztus előtti első században alapították, és a Római Birodalom dalmáciai provinciájának egyik fontos tengerparti kereskedelmi központjává fejlődött. A negyedik és hatodik század közötti időszak – amelyből a szarkofág is származik – a késő antikvitás és a kora kereszténység átmeneti korszaka volt a régióban.
Az úgynevezett salonai típusú szarkofágok, amelyek nevüket a provincia fővárosáról, Salonáról (a mai Solin) kapták, a korabeli társadalmi elit jellegzetes temetkezési formáját képviselték. E kőfaragványok bolygatatlan felnyitása azért bír hatalmas forrásértékkel, mert a sírrablók az elmúlt évszázadok során a legtöbb hasonló nyughelyet kifosztották. Az ehhez hasonló érintetlen leletegyüttesek így egyedülálló, torzítatlan bepillantást engednek a késő római társadalom temetkezési szokásaiba, hitvilágába és anyagi kultúrájába.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
- Online is kutathatóvá váltak Liszt Ferenc magánlevelei és naplói 18:05
- Érintetlen késő ókori szarkofágot nyitottak fel Horvátországban 17:05
- Savinio-idézet került egy milánói múzeum falára 16:28
- A bronzkorban váltak igazán látványossá a nemek közötti táplálkozási különbségek 15:57
- Orrszarvúfogakat használtak szerszámként a neandervölgyiek 14:32
- Visszakerült a strasbourgi katedrális elveszett középkori angyalszobra 13:44
- Ötezer éves sírépítmények voltak az egyiptomi piramisok előzményei 12:31
- Magánlevelekből készült film mutatja be a Parthenón-szobrok eltávolításának történetét 10:04
