Érintetlen római kori sírt tártak fel Horvátországban

Kivételes régészeti leletre, egy fosztogatók által érintetlenül hagyott, téglából épített római kori sírra bukkantak a kelet-horvátországi Vinkovcében (Vinkovci) zajló leletmentő ásatások során. A feltárás páratlan lehetőséget biztosít az ókori Colonia Aurelia Cibalae északi nekropoliszának, valamint a római határvidék lakosságának antropológiai vizsgálatára, mivel a térségben eddig feltárt több mint kétszáz sír közül mindössze ez a második, amelyet nem raboltak ki az évszázadok során.

A helyi városi piac új épületének kivitelezését megelőző régészeti munkálatok idén tavasszal kezdődtek, amelyek során a szakemberek eddig összesen 44 római temetkezési helyet azonosítottak. Hrvoje Vulić, a Vinkovcei Városi Múzeum igazgatója elmondta: a héten feltárt, téglaszerkezetű sír kiemelkedő tudományos értékkel bír az érintetlensége miatt.

A sírkamrában egy 40–45 év közötti férfi viszonylag jó állapotban megőrződött csontvázát találták meg. Bár a halottat kevés melléklettel temették el, a régészek a jobb lábfejnél egy vasból készült tárgyat, a jobb vállnál pedig egy bronztöredéket dokumentáltak. A csontváz épsége elengedhetetlen a jövőbeli oszteológiai elemzések elvégzéséhez, amelyek pontosabb képet adhatnak az elhunyt életmódjáról, kórtörténetéről és származásáról.

A kutatók megállapították, hogy a beruházással érintett terület az ókori római település északi temetőjéhez tartozott. Bár a most feltárt férfisír leletanyaga szerény, a környező, korábban már megbolygatott sírokból a római provinciális kultúrára jellemző, gazdagabb tárgyi emlékek is felszínre kerültek. A régészek többek között üvegből készült könnygyűjtő edényeket, ruhakapcsoló tűket és egyéb, a mindennapi élethez vagy a római temetkezési rítusokhoz kapcsolódó tipikus leleteket azonosítottak a helyszínen.

A mai Vinkovce területe az ókorban jelentős katonai és kereskedelmi bázisként funkcionált a Keletet és Nyugatot összekötő szárazföldi útvonalak mentén. A város a birodalmi nagypolitika fókuszpontjába Kr. u. 314-ben került, amikor a település közelében zajlott le a cibalaei csata. A véres összecsapásban Nagy Konstantin (I. Constantinus) döntő győzelmet aratott riválisa, Licinius felett a birodalom feletti uralomért vívott polgárháborúban.

Cibalae stratégiai és demográfiai jelentőségét tovább növeli az a tény, hogy a 4. század folyamán két római császár – I. Valentinianus (321–375) és testvére, egyben társuralkodója, Valens (328–378) – is itt látta meg a napvilágot. A település ezzel az egyetlen olyan helyszín a mai Horvátország területén, amely bizonyítottan római császárok szülővárosaként vonult be a történelembe.