Középkori révátkelő maradványait azonosították a Tiszában

Fotó: Szoljon/Major Angéla

A leletegyüttes még 2025-ben, egy rendkívül alacsony vízállásos időszakban bukkant elő a Tisza medréből, közvetlenül a folyó rákóczifalvai (a középkorban Varsánynak nevezett) partjánál. A felfedezést Papi József rákóczifalvai szakember, korábbi ásatási technikus jelezte a múzeumnak. A helyszíni szemle során a régészek hét darab, egyenként 20-30 centiméter átmérőjű, tudatosan egy sorba vert facölöpöt azonosítottak. Bár a megemelkedett vízszint miatt a maradványok azóta újra víz alá kerültek, a szakembereknek sikerült mintát venniük belőlük. A minták dendrokronológiai (évgyűrűs) kormeghatározása – dr. Morgós András, a Magyar Nemzeti Múzeum nyugalmazott főrestaurátorának bevonásával – jelenleg is zajlik.

Dr. Kertész Róbert hangsúlyozta: a révátkelők régészeti azonosítása rendkívül nehéz, mivel a faépítményekből és kikötőkből az évszázadok során szinte semmi nem marad fenn. A most feltárt cölöpök funkciója a korabeli folyami közlekedés technológiájához köthető: a viszonylag közel elhelyezett oszlopokhoz kötelekkel vagy bőrszíjakkal rögzítették a személy- és áruszállításra (gyalogosok, kereskedők, ládák, boroshordók, állatok) használt ladikokat és hajókat.

A lelet jelentőségét növeli, hogy a középkori Magyarországon a Tiszán – a jeges áradások pusztítása és a magas fenntartási költségek miatt – rendkívül ritkák voltak az állandó cölöphidak. (Az első fix, katonai célú tiszai híd csak az oszmán hódoltság idején, 1562-ben épült meg Szolnoknál.) Ennek következtében az országos hálózatba bekapcsolt révátkelők kulcsfontosságú közlekedési és gazdasági csomópontokként működtek.

A rákóczifalvai (varsányi) és a tiszavárkonyi partokat összekötő átkelő a térség egyik legjelentősebb tranzitpontja volt, amely a Budáról Dél-Erdély felé tartó országút (a mai Mezőtúr érintésével haladó útvonal) szerves részét képezte. Történelmi források szerint 1541-ben, Buda oszmán elfoglalása után Izabella királyné és kísérete is ezen a réven kelt át a Tiszán.

Az átkelő két partján fekvő ikertelepülések, Varsány és Várkony gazdag történelmi múlttal rendelkeznek, mindkettőt már a 11. századi oklevelek – köztük a garamszentbenedeki bencés apátság 1075-ös alapítólevele – említik. Várkony (a mai Tiszavárkony) a 11. században királyi udvarházzal rendelkezett, és a magyar krónikák szerint 1059-ben itt zajlott le a híres "korona és kard" jelenet I. András király és öccse, Béla herceg között, majd évtizedekkel később egy hasonló hatalmi konfliktus Könyves Kálmán és Álmos herceg részvételével.

A folyó bal partján elterülő Varsány (a mai Rákóczifalva határában) a késő középkorra jelentős, Szolnokhoz mérhető mezővárossá fejlődött. A geofizikai és fémkeresős kutatások által is vizsgált egykori település gazdagságát a fellendülő marhakereskedelem, valamint a magas vámértékű flandriai textíliák nemzetközi tranzitja biztosította. A város hetivásárai mellett Szent Demeter napján (október 26-án) országos sokadalmat tartott, amely távoli (például kassai) kereskedőket is vonzott.

Varsány és a révátkelő virágkora a 16. század végén, a tizenöt éves háború idején ért véget. A térségben pusztító – az Oszmán Birodalommal szövetséges, de gyakran önállóan fosztogató – tatár csapatok támadásai miatt a település elnéptelenedett, az évezredes közlekedési csomópont pedig elvesztette jelentőségét, emlékezetét csupán a most felszínre került facölöpök őrizték meg.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

24. A két világháború közötti diktatúrák és ideológiájuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Argentínában sem menekülhetett sorsa elől a „végső megoldás” végrehajtója, Adolf Eichmann
• Amnéziát tettetett, de a nürnbergi tárgyalásra „visszatért” az emlékezete Rudolf Hessnek
• A legkülönfélébb okokból csatlakoztak Szálasi mozgalmához annak női tagjai
• Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
• A bukott Duce maradványain vezette le háborús dühét az olasz nép
• A Führer és a nők – Hitler szerelmi kalandjai nem egyszer tragikus véget értek
• Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
• Irigységtől fűtve kegyetlenkedett foglyaival Irma Grese, az „auschwitzi hiéna”
• Az ismeretlenségből a világhírnévbe repítette Hitlert a sikertelen sörpuccs