Titokzatos fejedelmi temetkezés került elő Normandiában

Az Orne-völgyben végzett ásatások egy korai bronzkori fejedelmi temetkezést és egy több ezer évvel korábbi neolitikus település nyomait tárták fel. A presztízstárgyakban gazdag sír a helyi elit hatalmát jelzi, míg a korai földműves közösség maradványai az Orne-vidék első agrártelepeseinek jelenlétét bizonyítják.

Az Orne-völgy fejedelmi sírja

Az Orne-völgyben feltárt temetkezés a korai bronzkorból, i. e. 1900–1800 közötti időszakból származik. A sír kivételes presztízsértékű mellékleteket rejtett. A régészek 31 kovakő nyílhegyet, két bronztőrt és egy hegyikristály-töredéket találtak, amely egykor egy medál része lehetett.

A nagyobbik bronztőr 30 centiméter hosszú. Pengéjén bőrhüvely nyomai látszanak. A kisebb fegyvert fonott hüvely védte. Mindkét darab az armorikai típusba tartozik, és megőrizte rögzítőszegecseit. A markolat szerves részei, feltehetően fából, nem maradtak fenn.

A nyílhegyek szintén armorikai típusúak. Kivitelezésük egységes és rendkívül aprólékos. A gondos megmunkálás magasan képzett kézművesek munkájára utal. Az ilyen tárgyak szinte kizárólag temetkezésekből ismertek, ahol a gazdagság és a tekintély jelképeiként szolgáltak.

A csontvázmaradványok teljesen eltűntek. A savas talaj feloldotta őket. A sírt egykor valószínűleg sírhalom fedte, amely az idők során megsemmisült. Az ilyen temetkezések az armorikai tumulus hagyományhoz kapcsolódnak. Nyugat-Franciaországban, különösen a Breton-félszigeten jól dokumentáltak, Normandiában azonban ritkák. Eddig mindössze hat hasonló példát azonosítottak.

Az Écouché-les-Vallées lelőhelye párhuzamot mutat a szomszédos Loucé községben feltárt sírral. A temetkezés egy tágabb kora bronzkori kulturűlis horizontba illeszkedik. A közelben, Loucé mellett néhány száz méterre kultikus sánc húzódik, míg Moulins-sur-Orne hat kilométerre fekvő területén egy nagyméretű sánc található.

A kiemelt jelentőségű lelőhelyek sűrűsége az Orne két partján egy kiterjedt, szervezett térségre utal. Ebben a rendszerben az Écouché-les-Vallées-i sír valószínűleg az uralkodó elit egyik képviselőjéhez köthető.

Korai földművesek az Orne-völgyben

Az Orne-völgy ásatása jóval korábbi, a korai neolitikumra, i. e. 4900–4800 közötti időszakra datálható nyomokat is feltárt. A régészek több nagyméretű gödröt azonosítottak. Ezek egy település jelenlétét bizonyítják. Egy részük gabonatárolásra szolgált, más gödrökből az építkezéshez szükséges földet termelték ki.

A leletek a Villeneuve-Saint-Germain-hagyomány késői szakaszára jellemző gazdag anyagi kultúrát tükrözik. Előkerültek zsinórdíszes és alkalmazott gombokkal ellátott tárolóedények, csiszolt tűzkőeszközök, zöldkő balták előformái és gabonaőrlésre használt kőeszközök töredékei.

Magát az épületet nem tárták fel teljes egészében. Csak az oldalsó gödrök kerültek elő. A településen valószínűleg egy nagyméretű, dunai kultúrkörhöz tartozó hosszúház állt. Erre utal a 2009-ben, mintegy 500 méterre feltárt hasonló épület.

Az Orne-völgy első telepesei

Az Écouché-les-Vallées-i feltárások kulcsfontosságú bizonyítékokat szolgáltatnak az Orne-vidék első földművelő közösségeinek megtelepedéséhez. Ezek az elszigetelt tanyák a dunai terjeszkedés utolsó szakaszát képviselik. A korai agrárcsoportok ekkor már szétszórva, kisebb egységekben lakták be a tájat.