Elhunyt Babarczy László színházi rendező, színigazgató

A rendezőt hosszú betegség után hétfőn hajnalban érte a halál. A hírt lánya, Babarczy Eszter tudatta Facebook-oldalán. A művész temetéséről a család később intézkedik.

Babarczy László 1941. szeptember 3-án született Budapesten. 1966-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, majd a Pécsi Nemzeti Színház, 1969-től a Nemzeti Színház tagja volt. 1973-ban szerződött a kaposvári Csiky Gergely Színházhoz, amelynek 1974 és 1981 között főrendezője, 1978 és 2007 között igazgatója volt. Ahhoz a rendezőnemzedékhez tartozott, amely a hatvanas évek közepén új, friss hangot hozott a magyar színházművészetbe.

A Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1969-től tanított, 1991-től színházrendezői tanszékvezető egyetemi tanár, 1991 és 1994 között rektor volt. Közben 1985 és 1987 között a Mafilm Objektív Stúdiójának, 1987-ben az Objektív Filmstúdió Vállalatnak a vezetője lett. 2003-ban a Kaposvári Egyetem Művészeti Főiskolai Karán létrehozta a színész tanszéket, amelynek 2008 végéig volt vezetője.

Rendezései között van számos Brecht-darab (Baal, A kaukázusi krétakör, Kurázsi mama, Koldusopera) és Shakespeare-mű (Hamlet, Tévedések vígjátéka, Ahogy tetszik, Vízkereszt vagy amit akartok, III. Richárd, Troilus és Cressida, Szeget szeggel). Színpadra állította Moliere műveit (Don Juan, A nők iskolája, Tartuffe). Főbb rendezései között megtalálható Ibsen Peer Gynt, Genet A balkon, Wesker A konyha című műve, továbbá Frederick Loewe és Alan Jay Lerner My Fair Ladyje.

Rendezésében láthatta a közönség a Szigliget című darabot, amelyet Michael Frayn Balmoraljából írt Hamvai Kornél, Örkény István Macskajátékát és Pisti a vérzivatarban című drámáját, Spiró György A kert és Weöres Sándor A kétfejű fenevad című művét. Színpadra állította Eörsi István Kihallgatás című darabját, Molnár Ferenc Liliomját, valamint A Noszty fiú esete Tóth Marival című Mikszáth-műből és Móricz Zsigmond a Rokonok című regényéből készült színpadi adaptációt.

Munkája elismeréseként 1977-ben Jászai Mari-díjat, 1984-ben érdemes, 1990-ben kiváló művész címet kapott, 1994-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét, 1995-ben Kossuth-díjat vehetett át színházi rendezői és színházszervezői munkásságért. 1998-ban Kaposvár díszpolgárává választották, 2003-ban elnyerte a Gundel művészeti díjat. 2011-ben lett a Csiky Gergely Színház örökös tagja.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

12. A középkor és a kora újkor kultúrája
III. Egyén, közösség, társadalom, munkaügyi ismeretek

• Nem volt elragadtatva a ferences szerzetes, aki a tatárjárás után a mongolok fővárosába látogatott
• A felnőttek több mint tizede szenvedhetett rákos megbetegedésben a középkori Angliában
• A középkorban sem volt mindig stigma „bűnben élni”
• „Legnagyobb ellensége” fejezte be a Szent Péter bazilika tervezőjének életművét
• Valóban annyira mocskosak voltak a középkori emberek?
• Habár meggazdagodott műveiből, munka közben csak kenyeret és vizet fogyasztott Michelangelo
• Miért hordtak röhejesen hosszú orrú cipőket a középkorban?
• Donatello híres Dávid-szobrát eredetileg a firenzei dómba szánták
• 10 tény a Mona Lisáról