10 tény a Mona Lisáról

1. Leonardo da Vinci Mona Lisájának rengeteg hódolója akadt. A rajongóknak a Louvre még egy külön postaládát is felállított, ahová a reneszánsz hölgyemény igéző mosolyától megrészegültek bedobhatták szerelmes leveleiket.

2. A Leonardo világhíres festményén látható Mona Lisának keresztelt úrhölgy a kutatások szerint Firenzéből származott és a Lisa del Giocondo névre hallgatott.

3. A Mona Lisa szemöldök és szempillák nélkül tekint a Louvre-ba özönlő látogatókra. Egyesek szerint a 16. század elején a női szépségideált a szempilla és szemöldök nélküliség jellemezte, Leonardo pedig rögzítette a korabeli divatot.

4. 1911-ban a Mona Lisát ellopták a Louvre-ból. A tolvaj az intézmény korábbi alkalmazottja, bizonyos Vincenzo Peruggia volt, aki zárás után bennmaradt a párizsi múzeumban, majd amikor az kiürült, egyszerűen kivette a festményt a keretéből és másnap az összetekert Mona Lisával a köpenye alatt kisétált az intézmény kapuján.

5. Miután lebukott, Peruggia hazafias indokkal magyarázta tettét, mondván, hogy ő csak visszaszerezte Olaszországnak az egyik nemzeti kincsét, amelyet Napóleon tulajdonított el több mint száz évvel ezelőtt.

6. Peruggia tévedett, mert a festményt ugyan valóban a franciák szerezték meg, de teljesen legális úton. I Ferenc francia uralkodónak (1494-1547) ugyanis megtetszett a rejtélyesen mosolygó hölgy és megvásárolta a műremeket, amelyet bő két évszázaddal később Napóleon is megörökölt. A császár a hálószobája falán csodálta a Mona Lisát.

7. Miután 1914 januárjában visszakerült Párizsba, a Mona Lisa valóságos divatdiktátorrá vált. A párizsi nők sárga színű púdert kentek arcukra és nyakukra, utánozva annak aranyos színezetű bőrét. Egyesek arcizmaikat edzve a tükör előtt próbáltak, hogy minél élethűbben próbálják meg felvenni a Mona Lisa világhíres mosolyát.

8. Leonardo festménye tulajdonképpen csak az 1911-es lopás után vált igazán a „popkultúra” részévé és a néptömegek csodálatának tárgyává. Bár a rajongás már a 19. század közepén kezdődött, de ekkor még a Mona Lisa csak egy szűk, a művészetek iránt fogékony réteg érdeklődését keltette fel.

9. A híres 1911-es lopás után a műremeknek további traumákat kellett túlélnie. Az 1956-os év katasztrofálisra sikerült, ugyanis egy őrült savat öntött a képre, majd később egy bolíviai férfi kővel hajította meg a Mona Lisát.

10. Napjainkban átlagban évente 6 millió ember látogat a Louvre-ba, hogy megnézze a reneszánsz műremeket.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

9 945 ft 8 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

holokauszt

• „Egyszer talán ismét emberek leszünk és nemcsak zsidók” – Anne Frank és naplója
• A halál angyalának leleplezése: exkluzív interjú a Mengelét üldöző nyomozóval
• A nácik őrült terve, avagy így éltek volna túszként a zsidók Madagaszkáron 
• Több százezer áldozatot követelt Antonescu diktatúrája
• Későbbi Nobel-díjas tudóst is bújtatott a vészkorszak alatt Sztehlo Gábor
• A német hadseregnek minden erejére szüksége volt a varsói gettófelkelés leveréséhez
• Hiába hárította a felelősséget, Adolf Eichmannt is utolérte az áldozatok bosszúja
• A holokauszt soproni mártírjai
• „Terajtad kívül minden csak játék” – Radnóti Miklós és Gyarmati Fanni viharos szerelme