Életerős lovakat áldoztak fel temetéseiken a szkíták

A kutatók a dél-oroszországi Sztavropoli határterületen található, Krisztus előtt 430 és 300 között használt Novozavegyennoje-III kurgán temető leletanyagát vizsgálták meg. Az elemzés során harmincnyolc-negyvenegy lótól származó, több mint kétszáz fog- és csontmaradványt vetettek alá kormeghatározásnak.

A tudósok négy különböző, egymást kiegészítő módszert - köztük a fogcement évgyűrűszerű rétegeinek mikroszkópos vizsgálatát, a fogkorona kopásának mérését és a csontváz érettségének elemzését - alkalmaztak az állatok elpusztuláskori életkorának pontos megállapítására. A több mint kétezer-háromszáz éves leletek a halomsír (kurgán) különböző részeiből, az árokból, a töltésből és magából a sírgödörből kerültek elő.

Az eredmények egyértelműen bizonyítják, hogy a vizsgált állatok döntő többsége öt és tizenöt év közötti, fizikai csúcspontján lévő egyed volt. Ezeket az életerős lovakat a halomsírt övező árkokban és magában a sírhalomban helyezték el, ami a legünnepélyesebb rituálékhoz való kapcsolódásukat mutatja. Ezzel szemben a kifejezetten fiatal, egy és három év közötti csikók maradványait túlnyomórészt a sírgödrökben, az elhunytak közvetlen közelében tárták fel. A szakemberek ebből arra következtetnek, hogy az ifjú állatokat a túlvilági útra szánt búcsúlakomák, a halotti torok élelmiszereként hasznosították, míg a felnőtt példányokat presztízsokokból áldozták fel.

A Krisztus előtti 8. és 3. század között az eurázsiai sztyeppéket uraló lovasnomád szkíták életében a ló központi szerepet játszott: hátasként, igavonóként, táplálékforrásként és a komplex hitvilág nélkülözhetetlen elemeként is szolgált. A mostani felfedezés azért kiemelkedő jelentőségű, mert a szibériai Altaj hegységben feltárt szkíta sírokban jellemzően tizenöt évnél idősebb, munkára már alkalmatlan lovak maradványait találták meg.

A Novozavegyennoje-III lelőhely kaukázusi leletei ezzel szemben azt bizonyítják, hogy a térség elitje hatalmas vagyonnal és akkora ménesekkel rendelkezett, hogy megengedhette magának a legkiválóbb egyedek rituális elpusztítását is.

A kurgánban talált további leletek, köztük görög vörösalakos kerámiák és kolkhiszi aranyékszerek alátámasztják, hogy a vizsgált terület a szkíta, a kaukázusi és az antik görög világ gazdag kulturális és kereskedelmi csomópontja volt, ahol a lovak tudatos és nagyszabású áldozata a hatalom és a társadalmi státusz reprezentációjának legfőbb eszközévé vált.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

ősz
Múlt-kor magazin 2012

• Özvegyek országa: megjelent a Múlt-kor őszi száma
• A férjét istenítő vörös grófnő
• A pártfeleség
• "18 évet vártam erre a napra"
• "Na, Nagyné, meghallgatod, amit írtam?"
• A kormányzó hitvese
• A Tutanhamon-sír feltárásának krónikája
• A magány rabjai
• A prostitúció és a prostituáltak rendőri szemmel az 1980-as évek Budapestjén