Kétezer éves szkíta sírkomplexumot tártak fel Moldovában
2026. május 15. 19:00
Egy több mint kétezer éves, a Kr. e. 3. századra datálható szkíta sírkomplexumot tártak fel a kelet-moldovai Gura Bîcului település határában - tájékoztatott a moldovai Nemzeti Régészeti Ügynökség (ANA). A késő vaskori temetkezési helyszín páratlan leletanyaggal, köztük egy ritka kerámia füstölőedénnyel gazdagította a régió történelmét, új megvilágításba helyezve az Alsó-Dnyeszter vidékén élt késői szkíta közösségek temetkezési szokásait.

Korábban
A leletmentő ásatások során napvilágra került, halomsíros nekropoliszhoz tartozó komplexum egy aknából, egy bejárati folyosóból és magából a földalatti sírkamrából áll. Vlad Vornic, a moldovai Nemzeti Régészeti Ügynökség igazgatója elmondta: a sírkamra délkeleti részének feltárása során rendkívül gazdag leletanyaghoz jutottak a szakemberek, bár a teljes feltárás még nem fejeződött be.
A felszínre hozott tárgyak között kerámiaedények, nyílhegyek, gyöngyök, egy hüvelyébe csúsztatott kés, valamint egy csiszolt, megmunkált kő is található, amely az archeológusok feltételezése szerint egy kisméretű házi oltárként funkcionálhatott. A kutatók kiemelték: a feltárás legértékesebb darabja egy, a Kr. e. 3–2. századi szkíta temetkezésekre jellemző kerámia füstölő, amely egyedülálló ritkaságnak számít a moldovai nemzeti örökségben, és a jövőben a chisinaui Nemzeti Történeti Múzeum gyűjteményét fogja gazdagítani.
A mostani felfedezés mérföldkőnek számít az eurázsiai sztyeppeövezet nyugati peremvidékének kutatásában. A szkíták iráni eredetű, lovasnomád népcsoportja a Kr. e. 7. századtól kezdve uralta a kelet-európai sztyeppét. A Kr. e. 3. századra – a Gura Bîcului-i sír keletkezésének idejére – a szkíta hatalmi központ a Fekete-tenger északi partvidékéről a szarmata törzsek nyomása miatt egyre inkább a Krím-félsziget és a Dnyeszter, valamint a Duna alsó folyásának térségébe tevődött át. Itt szorosan érintkeztek, és gyakran kulturálisan is keveredtek a helyi trák lakossággal és a görög gyarmatvárosokkal.
A késő vaskori Alsó-Dnyeszter régió ezen átalakuló, szinkretikus kultúráját eddig viszonylag kevés háborítatlan síremlék reprezentálta. A halomsíros temetkezési rítus, valamint a specifikus sírmellékletek (különösen a fegyverek és a szakrális funkciójú füstölő, illetve oltárkő) egy hierarchikus társadalom elitjének jelenlétére és összetett túlvilághitükre utalnak.
Az ügynökség tájékoztatása szerint a május végéig tartó régészeti munkálatoktól a szakemberek a lelőhely teljes dokumentálását, valamint a térség ősi populációinak demográfiai és kulturális kapcsolatait feltáró további leleteket várnak.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Római Birodalom
- 3D-ben rekonstruáltak egy ókori római víztározót Spanyolországban
- Újra eredeti funkciójukat töltötték be az ókori gyalogátkelők Pompejiben
- Római kori arcok elevenednek meg az Aquincumi Múzeum új kiállításán
- Mesterséges intelligenciával olvastak el egy elszenesedett herculaneumi papiruszt
- Római kori Minerva-szentélyt találtak egy ókori kőfejtőben
- Érintetlen késő ókori szarkofágot nyitottak fel Horvátországban
- Érintetlen római vagy Árpád-kori lócsontvázat tártak fel Mocsánál
- Kereskedelmi kertekké alakították Pompeji romjait a földrengés után
- Különleges római kori átoktáblát fejtettek meg német kutatók
- Több mint háromezer sírt rejtett az ősi kínai birtokközpont tegnap
- A textilgyártásra fókuszált a viking ipari központ tegnap
- Neandervölgyi migrációs központ volt az őskori Közép-Európa tegnap
- Érintetlen ókori maja várost tártak fel Mexikóban tegnap
- Nem voltak ritkák a drasztikus aszályok az újkori Magyarországon tegnap
- Kiterjesztett valósággal mutatják be a francia kulturális örökséget tegnap
- Új kötet elemzi V. Károly birodalmának ellentmondásait tegnap
- Sziklarajzok tárják fel a szibériai sámánok rituális portáljait 2026.06.27.














