Honfoglalás kori elit harcos sírok Akasztón

2025. december 1. 13:05 Múlt-kor

A Bács-Kiskun megyei Akasztó külterületén három, a 920–930-as évekből származó honfoglalás kori harcos sírját tárta fel a Kecskeméti Katona József Múzeum közösségi régészeti program résztvevői és régészei. A leletek — köztük egy kivételes ezüst tarsolylemez, aranygyűrű és aranyozott lószerszám — megbecsült elemei a korai magyar elit harcos társadalom temetkezési szokásainak.

(Forrás: Kecskeméti Katona József Múzeum)

Korábban

Gazdag leletek — a harcos elit tárgyi világa

A lelőhelyet a múzeum közösségi régészeti programjának önkéntesei azonosították. Ezt követően a múzeum régészei teljes körű feltárást végeztek. A sajtó és a múzeum közlése szerint három harcos temetkezést tártak fel.

A sírok a 920–930-as évekből származnak — ez az időszak a magyar honfoglalás utáni, a Kárpát-medencébe való megtelepedésnek meghatározó szakasza volt.

Az első sír feltehetően egy elit harcosé volt. A melléklet része egy ezüst tarsolylemez — olyan ritka lelet, amelyből a teljes Kárpát-medencében eddig kevesebb mint harmincat ismerünk. Ez önmagában különlegessé teszi a sírt.

Emellett a sírból aranygyűrű került elő kék üvegkövekkel, továbbá két díszes arany hajkarika, ezüst gyűrűk, valamint a lóhám aranyozott ezüst szerelvényei is. Ezek a tárgyak a harcos elit magas státuszára utalnak. A lelőhely a múzeum szerint a legjelentősebb honfoglalás kori leletek közé tartozik.

A ló szerepe a halottkultuszban

A leírás szerint a harcost nemcsak lószerszámmal, hanem a ló fejével, lábával és bőrével (részleges lovas temetkezés) együtt temették el. A múzeum közlése szerint az állat többi részét — a vágási jelek alapján — a temetési szertartás alkalmával elfogyasztották. Ez a gyakorlat — ha igazolható — jellegzetes, ugyanakkor különleges rituális szokásra utal. A sírban talált lószerszámveretek, aranyozott ezüst szerelvények, valamint a harcos mellékletei együtt látványosan reprezentálják a lovas harcos elit státuszát.

A második sír szintén magas státuszú mellékleteket tartalmazott, míg a harmadikban — források szerint — egy 10. századi szablya, egy ezüst karkötő és egy érmékkel díszített lószerszám került elő.

Előzetes genetikai vizsgálatok szerint a második és harmadik sírban temetett személyek valószínűleg apa és fia voltak. Ez arra utalhat, hogy a három harcos szoros közösséget alkothatott, talán családi vagy klánkapcsolatban álltak. A régészek reménye szerint ezek a leletek új fényt vethetnek a korai magyar harcos elit családi struktúrájára, hierarchiájára és temetkezési hagyományaira.

Miért számít különlegesnek a felfedezés?

Az akasztói leletegyüttes — különösen az első sír — kivételesen ritka. Az ezüst tarsolylemez és a gazdag arany-, ezüst ékszerek, ötvösmunkák, valamint a lóval való temetkezés együtt olyan részleteket mutatnak, amelyek ritkák és magasrangú elit harcos, vezető nyughelyére utalnak. A felfedezés ezért nagy súllyal bír a korai magyar társadalmi hierarchia, harcos elit és temetkezési szokások tanulmányozásában.

A most folyó restaurálás és kutatás várhatóan további információkat szolgáltat majd a temetkezések koráról, társadalmi hátteréről és rituális jelentőségéről. A régészek szerint a leletek hozzájárulhatnak a honfoglalás kori magyar társadalom szerkezetének és elitkultúrájának jobb megértéséhez.