Csodatévő szent viking király egykori sírjára bukkantak
2016. november 29. 11:23
A korában Testes Olafként is emlegetett, Norvégiát a dánoktól ideiglenesen elszakító, halála után szinte azonnal szentté kikiáltott II. Olaf Haraldsson egykori szentélyére bukkantak norvég régészek egy fatemplom középkori alapjainál. Észak legjelentősebb szentjének egykori nyughelyét találták meg.
Korábban
Valóban furcsán hangozhat a címben említett „szent viking” kifejezés, ugyanis a Nyugat-Európát végigrabló, harcos skandináviai nép tagjai nem éppen a jámborságukról voltak híresek. I. Harald ükunokája sem kezdte másként életét: a viking harcosok között, pogányként felcseperedő Olaf (995-1030) mostohaapja támogatásával számos merész kalandozásban vett részt, amelyek során végigrabolták Anglia, Németalföld, valamint a Balti-tenger partvidékeit.
A legenda szerint éppen Gibraltár környékén hajózott, amikor egy ragyogó alak jelent meg előtte, és visszaküldte Norvégiába. A hazafelé a kereszténységet is felvevő Olaf már papokkal együtt lépett ki hajójából otthonában 1015-ben. Az ország királyát és kiskirályait legyőző uralkodó regnálása – Nagy Kanut dán uralkodó ténykedésének köszönhetően – nem tartott sokáig: a kereszténység elterjedéséért sokat küzdő Olaf 1028-ban menekülni kényszerült a Kijevi Ruszba, később pedig svéd területekre, majd 1030-ban a stiklestadi csatában hősi halált halt.
Miután elesett az ütközetben, a közép-norvégiai Trondheimben temették el. A helyiek körében keringő, Olaf csodatetteivel kapcsolatos történetek villámgyorsan elterjedtek Norvégiában, így néhány hónappal földbe helyezését követően, sírját megnyitották, és – az egyház tanítása szerint – teste romlatlan állapotban került elő. A Grimkell püspök által azonnal szentnek nevezett király csontjait végül a Szent Klement templomban helyezték „örök” nyugalomra, írta a Live Science.
A Norvég Kulturális Örökség Kutató Intézet munkatársai úgy vélik, hogy az előbb említett templom maradványaira bukkantak ásatásaik során. A kőből készült alapok, valamint egy kis kút mellett az épület keleti végénél egy téglalap alapú, szintén kőből készült tárgyról úgy vélik a szakértők, hogy a templom főoltárára bukkantak, amely alatt lehetett a szent második sírja.
„A norvég történelem szempontjából ez egy egészen egyedülálló helyszín” – mondta Anna Petersén, a régészeti feltárás vezetője. Hozzátette: „a norvég nemzeti identitás alapjai Szent Olaf tiszteletéből kialakuló kultusz köré épültek fel, és gyakorlatilag most azon a helyen vagyunk, ahol minden elkezdődött”. A király népszerűsége gyorsan terjedt, és nem állt meg Norvégia határainál, neki szentelt templomok sora épült Skandináviában, de még Angliában és Itáliában is. Olaf helyi kanonizációját III. Sándor pápa 1164-ben erősítette meg, és avatta szentté. A mai történészek egyébként úgy vélik, a romantikus nacionalizmus időszakában igencsak elnézőek voltak az erőszakot és a brutalitást sem megvető középkori viking királlyal, aki a nemzeti függetlenség és büszkeség jelképévé vált.
A viking mondák szerint számos csodát tévő szent földi maradványait később Trodheimbe költöztették, sírja fölé pedig a Nidarosi katedrálist húzták. Az 1070 és 1300 között épült templom még ma is áll, habár a számos tűzeset, újjáépítés és felújítás miatt már rá sem lehet ismerni.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
15. A középkori magyar királyság megteremtése
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
- A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
- Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
- 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
- A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
- Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
- Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
- Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
- Harcokkal és törvényekkel fektette le Szent István az évezredes magyar államiság alapjait
- Ferenc Józsefet is elkápráztatta a Lumière testvérek mozgóképelőadása tegnap
- Manstein tábornok terve vitte sikerre a Franciaország elleni német hadjáratot tegnap
- Sokáig tagadta a maffia létét az Egyesült Államokban az FBI legendás vezére tegnap
- Együttműködésről állapodott meg a Magyar Nemzeti Levéltár és a Magyar Batthyány Alapítvány tegnap
- A Rubik-kocka lesz a pécsi Zsolnay Fényvesztivál versenyének fő témája tegnap
- Lázár Ervin nyakkendőgyűjteménye is megtekinthető a PIM kiállításán tegnap
- Végrendeletében tiltotta meg Fred Astaire, hogy életéről film készüljön tegnap
- Versenyt futottak a nagyhatalmak a német tudósokért a 2. világháború után tegnap