Feleségvadászat: a nők miatt fosztogatták végig Nyugat-Európát a vikingek?

2016. november 7.-Múlt-kor
A cikk ebben a lapszámban jelent meg

Kik azok a vikingek?

15 3.

Miután a vikingek 793-ban megvetették a lábukat Lindisfarne szigetén, hosszú évtizedeken át tartó fosztogatássorozat vette kezdetét, amelynek köszönhetően az északi harcosok félelmetes hírnevet szereztek maguknak. Valódi motivációikról azonban megoszlik a történészek véleménye. Egy korábbi, a szakemberek által a legújabb kutatások tükrében felélesztett elmélet szerint a legfőbb szempont a feleségszerzés lehetett. 

Feleségvadászat miatt fosztogatták végig Nyugat-Európát a vikingek?

A tudósok számos teóriát állítottak már fel a viking „hadjáratok” okaival kapcsolatban. Volt, aki az északi területek túlnépesedését vélték felfedezni a háttérben, mások a látszólag megállíthatatlanul terjedő kereszténység elleni megelőző csapásként látják az eseményeket – olvasható a The Telegraph cikkében.

Dr. Mark Collard, az Aberdeeni Egyetem régészprofesszora  kollégáival, Ben Raffielddel és Neil Price-szal, az Uppsalai Egyetem professzorával úgy véli, az északi népek társadalmában bekövetkező változások a potenciális házastársak számának hiányát idéztek elő. A sagák azt mutatják, hogy a fosztogatások idejére a többnejűség bevett gyakorlattá vált a vikingek körében: a férfiaknak több feleségük vagy ágyasuk is lehetett, ám a megváltozó körülmények között nem mindenki tudott magának feleséget szerezni. 

A fiatal, szegény férfiaknak nem sok esélyük volt arra, hogy feleséget szerezzenek, hacsak nem tettek szert gyorsan vagyonra, amelyre a fosztogatások kiváló lehetőséget biztosítottak – fejtette ki Pollard professzor. A kutató szerint nyilvánvaló, hogy a nemek arányában bekövetkező, akárcsak kismértékű torzulásnak is komoly következményei lehettek.

Volt, akiknek két-három felesége volt, ám ahogy a sagákban olvashatjuk, egyes hercegeknek gyakorlatilag korlátlan számú hitvesük is lehetett.  Egy olyan társadalomban, amelyben csak a nagy hatalmú, idősebb férfiaknak volt több ágyasa, megnövekedett a fiatal, egyedülálló férfiak aránya. A poligám házasságok kiélezték a férfiak közötti vetélkedést, akik minden eszközzel, akár kockázatos vállalkozásokkal is megpróbáltak feljebb emelkedni a társadalmi ranglétrán.  A fosztogatások remek esélyt biztosítottak a vagyon- és hatalomszerzésre, amelynek révén a társadalom elismert tagjaivá válhattak, és férfiasságukat bebizonyítva jelentősen megnőtt annak az esélye, hogy feleséget szerezzenek maguknak.

A gondolat meglepő módon már Dudon de Saint Quentin 10-11. században élt történetírónál megjelent, aki Historia Normannorum című művében azt írja, a fosztogatások oka a fiatal, nőtlen férfiak tekintetében jelentkező népességfelesleg volt.  A 16-17. században élt angol történetíró, William Camden 1610-ben írt Britannia című munkájában is amellett érvelt, hogy a „wikingeket” a társdalom túlnépesedése hajtotta.

Az elméletet azonban az utóbbi években csak kevés kutató támogatta. A többség ugyanis úgy véli, a fosztogatások legfőbb motivációja a Nagy Károly által az északi pogányok keresztény hitre való térítésének szándékával vezetett hadjáratok voltak, amelyek során mindenkit megöltek, aki nem volt hajlandó hitet váltani. Collard professzor azonban úgy véli, a feleségvadászattal összefüggő teória az újabb pszichológiai és néprajzi kutatások tükrében ismét hihető magyarázatnak tűnik. A tanulmányok szerint a nemek közötti arány felborulása az agresszió növekedését vonja maga után, és ahol nagyobb az egyedülálló férfiak aránya, megnő a nemi erőszak, a gyilkosságok, a testi sértések, a lopások és csalások aránya is. Az újabb kutatásokból az is kiderült, hogy a dél-amerikai janomamó indiánok többnejűség miatt is hajtanak végre idegen települések ellen irányuló rajtaütéseket. 

A viking sírok feltárása régészeti bizonyítékot is szolgáltat a teória alátámasztására, a harcosok többsége ugyanis ezek szerint fiatal férfi volt. A 8. század végére a mai Skandinávia területén számos kis királyság osztozott. Collard szerint nagyon is van létjogosultsága annak a felvetésnek, amely szerint a többnejűség és a vadházasság intézményének elterjedése, valamint a társadalmi rétegződés együttes hatása elérte azt a pontot, amely a fosztogatások megindításához vezetett. A felsőbb rétegekbe tartozó férfiak egyre nagyobb számú nőt sajátítottak ki, így az alacsonyabb társadalmi státuszú férfiaknak nem maradt más választása, mint életveszélyes vállalkozásba fogni.

Miért fizessen elő?

Kedvezmény Pénzt takarít meg
Házhozszállítás Házhoz visszük
Mobiltelefon Hozzáférés a teljes digitális archívumhoz