Először bizonyították DNS-vizsgálattal, hogy nők is voltak a viking harcosok között
2017. szeptember 12. 09:25 MTI
Először bizonyították svéd genetikusok DNS-vizsgálattal, hogy nők is voltak a viking harcosok között - írta a American Journal of Physical Anthropology című szaklap tanulmánya alapján a Phys.org. A csontokból kivont DNS alapján a néhai harcosnak két X kromoszómája volt, ám egyetlen Y kromoszómával sem rendelkezett.
Korábban
A svédországi Birka városban az 1880-as években bukkantak egy 10. századból származó viking sírra. Az ott talált emberi maradványokat elemezték a Stockholmi Egyetem és az Uppsalai Egyetem tudósai. A sírban egy karddal, pajzsokkal, nyilakkal és két lóval körülvett harcos maradványai feküdtek. Egy komplett társasjátékot is feltárták a gödörben.
A csontváz egyes morfológiai jegyei régóta arra utalnak, hogy a harcos nő volt, ám mégis azt feltételezték, hogy férfit temettek el Birkában. Az új kutatás során genetikusok, archeogenetikosok és régészek együttműködésével oldották meg a rejtélyt. A csontokból kivont DNS alapján a néhai harcosnak két X kromoszómája volt, ám egyetlen Y kromoszómával sem rendelkezett.
"Ez az első hivatalos és genetikai bizonyítéka annak, hogy létezett női viking harcos" - közölte Mattias Jakobson, az Uppsalai Egyetem szervezetbiológiai tanszékének munkatársa. A táblával és figurákkal feltárt játékkészlet azt bizonyítja, hogy a nő magas rangú tiszt lehetett: taktikát, stratégiát dolgozott ki, csapatokat vezetett csatákba a kutatók szerint.
"Nem a regék valkürjeinek egyikét fedeztük fel, hanem egy valódi hadvezért, aki történetesen nő volt" - magyarázta Charlotte Hedenstierna-Jonson, a Stockhomi Egyetem tudósa, a kutatás vezetője. "Az írott források időnként említést tesznek női harcosokról, ám most tudtuk először bebizonyítani, hogy valóban léteztek" - jegyezte meg Neil Price, az Uppsalai Egyetem régésze.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- Napjainkig megoldatlan egy skót világítótorony hátborzongató rejtélye 14:20
- Az Eiffel-tornyot kétszer is megpróbálták eladni ócskavasnak 09:51
- A hét legismertebb Mária-jelenés szerte a világban 09:05
- A nemzet költője sem tudott segíteni a kiállhatatlan nyelvzsenin tegnap
- 10 tény a Mona Lisáról tegnap
- Ókori eredetű a karácsonyfa-állítás szokása tegnap
- Rejtély, miért tűnt el a krétai civilizáció tegnap
- Amikor karácsony napja tűzszünetet hozott tegnap