Dinasztikus fémmonopóliumot igazolnak a kínai bronztükrök
Hetvenegy ókori kínai bronztükör nyomelemeinek vizsgálata bizonyította a Han-dinasztia korabeli fémkitermelési monopóliumát és egy kétezer éves kézműves kódex technológiai pontosságát. A Lince városának közelében feltárt leletanyag nemcsak az ókori metallurgia fejlettségébe enged betekintést, hanem a nyersanyagok feletti állami ellenőrzés fokozatos kiépülését is megmutatja.
- Kínai kutatók hetvenegy ókori bronztükröt vizsgáltak meg a Csi állam egykori fővárosa, Lince közelében feltárt temetők leletanyagából.
- A kémiai elemzések alátámasztották a Kaokung csi című ókori kézműves kódex fémötvözetekre vonatkozó, eddig vitatott leírásait.
- A nyomelemek vizsgálata kimutatta a Han-dinasztia államapparátusának fokozatos központosító törekvéseit a rézkitermelés és az elosztás terén.
A kutatócsoport a Csi állam egykori fővárosa, Lince közelében fekvő Hsziangcsienan és Jafupej temetők leletanyagát elemezte hordozható röntgenfluoreszcenciás berendezéssel. A hetvenegy feltárt tárgy többsége az átlagemberekhez tartozott. A szakemberek szerint ez a tény lehetővé teszi a helyi termelés és fogyasztás megbízhatóbb vizsgálatát, mivel a leletek kívül esnek a luxuscikkek szűk kereskedelmi hálózatain. Az átlagos sírokból származó tárgyak így átfogó képet nyújtanak az értékes ásványi erőforrások elosztásáról és elérhetőségéről a mindennapi életben.
A kémiai vizsgálatok egyik legjelentősebb eredménye egy több évtizedes szakmai vita lezárása, amely a Kaokung csi című klasszikus kínai kézműves kódex fémötvözetekre vonatkozó leírásait övezte. A bronztükrök anyagösszetételének mértani mediánja 68,61 százalék rezet, 25,23 százalék ónt és 6,15 százalék ólmot mutatott ki.
Ez az arány pontosan megegyezik a kódexben szereplő ősi recepttel, amely fele részben fémet és fele részben ónt ír elő a bronzhoz, feltételezve, hogy az ónra használt ókori kifejezés az ólomötvözeteket is magában foglalta. A természettudományos adatok így sikeresen igazolták az ősi kézirat technológiai pontosságát.
A nyersanyagokban található nyomelemek geológiai azonosítóként szolgálnak az egykor felhasznált rézbányák meghatározásához. A Hadakozó fejedelemségek korában, a Krisztus előtt 475 és 221 közötti időszakban készült tükrök kémiai profilja még rendkívül változatos volt, ami a háborús instabilitás miatti elszórt bányahasználatra és a fémek újrahasznosítására utal.
Ez is érdekelhet
A Han-dinasztia uralma alatt, Krisztus előtt 206 és Krisztus után 220 között ez a gazdasági kép átalakult. A korszak közepére a vizsgált tükrök közel kilencven százaléka már azonos kémiai profillal rendelkezett. Az egyöntetűség azt bizonyítja, hogy a Han-birodalom sikeresen központosította hatalmát és szigorú állami monopóliumot épített ki a fémek kitermelése felett.
Az elemzett leletek a lincei műhelyek fejlett technológiai ismereteiről is tanúskodnak. A kutatók a Jafupej temető egyik sírjában egy aranyozott, vörös pigmenttel díszített tükröt azonosítottak. A felületet a vizsgálatok alapján arany-higany amalgám eljárással vonták be, amely során az aranyat folyékony higanyban oldották fel, majd a felületet a higany elpárolgásáig hevítették. A díszítéshez használt vörös pigment cinóberből, egy értékes higanyásványból állt, míg a fehér festék magas ólomtartalma a klasszikus ólomfehér szándékos alkalmazását erősítette meg az ókori kézművesek részéről.
