Digitális adatvizualizáció mutatja be a mohácsi csata történetét
A mohácsi csata ötszázadik évfordulója alkalmából új, átfogó adatvizualizációs felületet publikált a Magyar Nemzeti Levéltár, az ELTE Történettudományi Kutatóintézete, valamint a Hadtörténeti Intézet és Múzeum. Az interaktív fejlesztés a modern térinformatikai eszközök és a nemzetközi levéltári források ötvözésével tárja a nagyközönség elé az 1526-os események térbeli és időbeli összefüggéseit, az eddigi történeti eredményeket egy adatalapú megközelítéssel téve hozzáférhetővé.
- A mohácsi csata ötszázadik évfordulója alkalmából háromrészes adatvizualizációs projektet indítottak a hazai közgyűjtemények és kutatóintézetek.
- Az interaktív felület a szembenálló seregek felvonulását, a csata áldozatainak életrajzait és a végvárrendszer történetét is térképre viszi.
- A fejlesztés a hazai iratanyagok mellett a török és az osztrák állami levéltárak korabeli forrásait is feldolgozta.
A Magyar Királyság sorsát megpecsételő mohácsi csata 1526. augusztus 29-én zajlott le a II. Lajos király vezette keresztény hadak és az I. Szulejmán szultán által irányított oszmán sereg között. A török győzelemmel végződő ütközet a magyar történelem fontos korszakhatára, amely a középkor végét jelöli.
Az újonnan bemutatott projekt első egysége a sorsdöntő ütközet felé vezető utat rekonstruálja. Az alkalmazás térképen és idővonalon teszi követhetővé a csapatok 1526. évi felvonulását és a logisztikai folyamatokat. A fejlesztők a szultáni hadinaplók adatai mellett a hazai levéltárak középkori iratait, továbbá külföldi gyűjteményekben őrzött magyar vonatkozású dokumentumokat használtak fel.
A projekt második eleme a csatában harcoló és hősi halált halt személyeknek állít emléket. A magyar hatalmi elit 1526-os szinte teljes megsemmisülése alapjaiban rengette meg az ország vezetését és védelmi kapacitásait. Az ELTE kutatói által irányított munka során azonosították az ütközet ismert résztvevőit, és elkészítették életrajzukat. A kinyert adatokkal az online felület képes vizuálisan megjeleníteni a történelmi személyek közötti kapcsolati hálókat, birtokaik elhelyezkedését, valamint a csatában betöltött pontos szerepüket.
A harmadik adatvizualizációs blokk az oszmán hódítás utáni korszakot öleli fel. Mivel az 1526-os vereség nyomán az ország belső területei felé nyílt meg az út, a fokozatosan kialakuló hódoltság az Oszmán Birodalom legnyugatibb tartományává vált. A keresztény Európát védő új magyar végvárrendszert egy térképes alkalmazás mutatja be, amelynek alapját Giulio Turcho hadmérnök 1568 és 1572 között készített felmérési rajzai adják. A fejlesztők az osztrák levéltárakban őrzött metszeteket és iratokat, valamint Kőnig Frigyes festőművész várrekonstrukciós grafikáit is integrálták a rendszerbe, egy interaktív idővonal segítségével követhetővé téve az erődítmények sorsát.
Ez is érdekelhet
A digitális tartalomfejlesztés széles körű nemzetközi együttműködés eredményeként valósult meg. A hazai szakembereket a török állami levéltár, valamint az osztrák állami archívumok is segítették, a munkához pedig a bécsi magyar levéltári kirendeltségek is jelentősen hozzájárultak.
Az új portál nem csupán a tudományos kutatás számára biztosít forrásbázist, hanem a szélesebb nyilvánosság számára is átláthatóvá teszi a magyar történelem korszakváltását és annak katonai következményeit.
