Podcastben beszélgettek a mohácsi csata mítoszairól

A történettudományi kánon hagyományosan Hunyadi Mátyás 1490-es halálától számítja a Magyar Királyság hanyatlását, amelyet a gyengekezűnek tartott II. Ulászló és II. Lajos uralkodásával, valamint a nemesség széthúzásával magyaráztak.

A kétezres évektől felgyorsult levéltári digitalizáció és az újonnan feltárt források - köztük II. Lajos 1521 és 1526 közötti, nemrégiben publikált oklevéltára - azonban bizonyítják, hogy az államigazgatás és a királyi udvar európai színvonalon, hatékonyan működött. A kutatók megállapították, hogy a Magyar Királyság egészen Nándorfehérvár 1521-es elestéig megőrizte regionális nagyhatalmi státuszát, a védelem gerincét pedig egy professzionális, tapasztalt katonákból álló réteg alkotta.

A mohácsi csatatéren felsorakozott mintegy huszonhat-harmincezer fős keresztény sereg a maga korában, európai viszonylatban is kiemelkedően nagynak számított. A soraiban magyar, cseh, morva, sziléziai és lengyel alakulatokat is felvonultató haderő azonban az ismert világ legerősebb, több mint hatvanezer fős, I. Szulejmán szultán vezette oszmán főseregével találta szembe magát.

A történészek hangsúlyozzák: az ütközet elkerülhetetlen volt, mivel a török előrenyomulás miatt a magyar vezetés nem hátrálhatott tovább Buda felé anélkül, hogy a sereg fel ne bomlott volna. A vereséget a közhiedelemmel ellentétben nem a főurak, például az erdélyi csapatokkal közeledő Szapolyai János késlekedése idézte elő, hanem az oszmánok taktikai és számbeli nyomasztó fölénye, valamint a professzionális janicsár gyalogság bevetése.

Az ütközet pontos helyszínének azonosítását és az események rekonstrukcióját a Janus Pannonius Múzeum régészei és a Szegedi Tudományegyetem antropológusai is segítik. A legújabb fémkeresős csatatérkutatások és a sátorhelyi tömegsírok modern természettudományos vizsgálata, valamint a feltárt koponyák digitális arcrekonstrukciója révén az áldozatok sorsa történetileg megragadhatóbbá válik.

A kutatások arra is rávilágítottak, hogy a szultáni hadjárat példátlan demográfiai katasztrófát okozott: az ország lakosságának mintegy hat százaléka, közel kétszázezer ember veszett oda a csatát követő hónapok fosztogatásai és a foglyok kivégzése során.

Bár a tizennégyezer áldozatot és a király, II. Lajos halálát követelő 1526. augusztus 29-i vereség azonnal megrendítette Európát, a nemzethalál víziója csak jóval később rögzült a hazai emlékezetpolitikában. Az ELTE kutatói szerint a 19. századi értelmiség a friss politikai traumát - az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc elbukását - visszavetítve formálta Mohácsot a végzetes nemzeti tragédia és a belső árulások szimbólumává, amelyet a korabeli romantikus festészet is kanonizált.

Az 500. évfordulóhoz kapcsolódó multidiszciplináris kutatások célja, hogy tudományos tényekkel bontsák le ezeket az utólagos mítoszokat, és a korabeli realitások talaján értelmezzék újra a Kárpát-medence történelmi sorsfordulóját.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód

• Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
• Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
• Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
• Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
• A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
• Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
• Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
• 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
• A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe