Csak a kilencedik expedíció járt sikerrel a Mount Everest meghódításában
2023. május 29. 11:20 Múlt-kor
„Nos, George, megfogtuk a gazfickót!” – így foglalta össze röviden Edmund Hillary hegymászó barátjának, George Lowe-nak a Mount Everest meghódításának történelmi tényét 1953. május 29-én, 11.30 perckor.

Forrás: Wikipedia / Jamling Tenzing Norgay / CC BY-SA 3.0
Korábban
A „gazfickót” egy brit mérnökről és geodétáról, Sir George Everestről nevezték el, aki India első feltérképezéséből is kivette a részét.
Névadókhoz méltóan a britek voltak az elsők, akik megpróbálkoztak a világ legmagasabb csúcsának a meghódításával. Bár az 1922-es expedíció sikertelenül végződött, George Finch-nek sikerült egészen 8320 méter magasra felmásznia.
A két évvel későbbi csúcstámadás már emberéleteket követelt: két legendás hegymászó, George Mallory és Andrew Irvine rejtélyes körülmények között, 8450 méteres magasságban eltűnt. Tulajdonképpen még ma is vita tárgya, hogy vajon feljutottak-e a világ tetejére vagy sem.
Mallory és a Mount Everest halálos „csúcstalálkozója” idején az új-zélandi Edmund Hillary még csak öt éves volt. Hillary vonzalma a hegymászáshoz 16 éves korában kezdődött egy, a Mount Ruapehu vulkánhoz indított kirándulásnak köszönhetően.
A csúcs meghódítói (kép forrása: Wikipédia/ Dirk Pons/ CC BY-SA 3.0)
Miközben méhészként kereste a kenyerét, az ambiciózus fiatalemberből lassan profi hegymászó lett, aki élete nagy lehetőséget 1953-ban kapta meg, amikor beválogatták az 1953-as brit Mount Everest expedíció tagjai közé.
Az 1953-as expedíció már a kilencedik próbálkozás volt a sorban, amelynek célja a világ legmagasabb pontjának meghódítása volt. Az oxigénpalackokkal felszerelt csapat április és május folyamán fokozatosan, táborról-táborra haladt a csúcs felé.
Az első csúcstámadás Tom Bourdillon és Charles Evans nevéhez fűződik, akik május 26-án indították el akciójukat. A hegymászók 100 méterre voltak a csúcstól, de légzőkészülékük, amely az éltető oxigént pumpálta szervezetükbe, csődöt mondott, így a kimerült alpinistáknak vissza kellett fordulniuk.
A „második hullámban” Tendzing Norgaj nepáli serpa és Edmund Hillary – aki két órával a nagy menetelés előtt még a csonttá fagyott bakancsát melegítette – sikerrel járt, és május 29-én, 11 óra 30 perckor felért a világ tetejére, a 8848 méter magas csúcsra.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.

hadtörténet
- Második világháborús magyar katonákat exhumáltak Tiszadorogmán
- Vaskori akinakészeket rekonstruáltak az ELTE kutatói
- Holland történész tárta fel egy háborús bűnös katonatiszt magánéletét
- Fejlett sárgaréz-technológiát alkalmazott a Szászánida Birodalom hadserege
- Virtuálisan is ledönthető lett III. György lovasszobra
- Azonosították a guami partraszállás víz alatti nyomait
- Függetlenségi háborús francia katonai tábort fedeztek fel Virginiában
- A náci csodafegyverek mítoszát mutatja be egy drezdai kiállítás
- Első világháborús magyar hadifoglyok sírköveit állítják ki Kazahsztánban
- Különleges bölcsőben szállítják Londonba a Bayeux-i falikárpitot 19:33
- Újraértelmezték az egyiptomi piramisok burkolatának pusztulását 18:22
- Restaurálják az auschwitzi főtábor őrépületét 17:03
- Netanjahu leállította a ciszjordániai régészeti ellenőrzés kiterjesztését 15:42
- Ipari hulladékból készültek a hispániai római mozaikok fekete kövei 14:38
- Nemzetközi bűnhálózat állhat a Louvre kifosztása mögött 13:47
- Ókori fahíd maradványaira bukkantak egy svájci folyóban 13:02
- Újraértékelték az amerikai Függetlenségi Nyilatkozat eszmei hátterét 12:16













