Újraértékelték az amerikai Függetlenségi Nyilatkozat eszmei hátterét

Az öttagú bizottság a Kongresszus elé tárja a függetlenségi nyilatkozat szövegét (Wikimedia Commons/Közkincs)

A 18. századi Nagy-Britanniában már formálódott a politikai térfél radikális és fokozatos reformokat támogató táborok közötti megosztottsága. Az esszé szerint azonban az amerikai forradalom idején ez a törésvonal még hiányzott a tengerentúli gyarmatokon. Míg Európában a felvilágosodás új elvei gyakran éles konfliktusba kerültek a történelmi tradíciókkal, az amerikai államalapítók a két ellentétesnek tűnő világképet egymást kiegészítő elemként alkalmazták az új államrendszer létrehozása során.

A kettősség legszembetűnőbb példája maga a Függetlenségi Nyilatkozat. A dokumentum bevezetője az egyetemes emberi egyenlőség és az elidegeníthetetlen jogok megfogalmazásával a legradikálisabb felvilágosodás kori elveket rögzíti, legitimizálva az elnyomó hatalom megdöntését.

Ezt azonban a szöveg azonnal ellensúlyozza a politikai prudencia (óvatosság) elvével, kimondva, hogy a régóta fennálló kormányzatokat nem szabad múlandó okokból megváltoztatni. A nyilatkozat leghosszabb, a brit korona elleni sérelmeket felsoroló szakasza pedig kifejezetten konzervatív érvelést alkalmaz: nem utópisztikus jövőképet vázol, hanem a brit uralkodó által csorbított hagyományos angol szabadságjogok és a megszokott törvényes keretek helyreállítását követeli.

A két eltérő politikai hagyomány szintézise az amerikai államférfiak együttműködésében is megmutatkozott. A Függetlenségi Nyilatkozatot megszövegező ötfős bizottságban a radikálisabb nézeteket valló Thomas Jefferson és a hagyományőrzőbb John Adams frakcióharcok nélkül dolgozott együtt. Ez az eszmei egység az amerikai alkotmány 1780-as évekbeli megalkotásáig kitartott. Ezt bizonyítja, hogy a korszak legfontosabb alkotmányjogi esszésorozatát, a föderalista iratokat a később ádáz politikai ellenféllé váló Alexander Hamilton és James Madison – John Jay közreműködésével – még egyetértésben, közösen írta meg.

A kutatás konklúziója szerint a partizánpolitika és a frakciókba szerveződés amerikai késedelme történelmi léptékű előnyt jelentett. Ennek köszönhetően a legfontosabb amerikai alapdokumentumok nem egymással versengő, szélsőséges ideológiák fegyvereként, hanem egy közös, széles körben elfogadott politikai keretrendszerként születtek meg. A történelmi elemzés rámutat: ez a korai szintézis a magyarázata annak a mögöttes politikai mérsékletnek, amely miatt az amerikai politikai viták napjainkig a meglévő szabad társadalom értelmezéséről, és nem annak puszta létjogosultságáról szólnak.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tél
Múlt-kor magazin 2014

• Elhagyott kastély a 19. századi "Chicagóban"
• Rembrandt, a titokzatos
• Híres történelmi csókok
• Ilyen volt Hitler magánélete egy hódolója szerint
• A budai zsidóság az oszmán hódoltság idején
• A Horthy-Hitler-találkozók históriája
• Meghökkentő múltbéli fogások
• A Horthy-kultusz és a magyar zsidóság
• Az életébe került a mexikói kaland Ferenc József öccsének