Felbecsülhetetlen értékeket rejtenek a fővárosi zsidó temetők

Kozma utcai hírességek

A 20-as évek végén temették ide Goldziher Ignác orientalistát, számos külföldi tudományos akadémia tagját (később mellé kerültek fiának, Károlynak hamvai is, aki híres matematikus volt). Még korábban, a XX. század elején helyezték itt örök nyugalomra Bein Károly természettudóst, a Rabbiképző tanárát, Fayer Lászlót, a Jogászegylet alapítóját, Halász Ignác nyelvészt, és Munkácsi Bernát filológust. A XX. század első évtizedeiben lelt itt végső nyugalomra még Wittmann Viktor, repülésünk egyik úttörője, Szilasi Móric nyelvész, a cseremisz szótár összeállítója, Bánóczi József író és műfordító. A neves tudósok listája még jó sokáig folytatható: itt pihen a jeles kémikus, Pfeiffer Ignác, a fasizmus áldozatává lett Gábor Ignác, az óizlandi Edda-dalok fordítója, Balassa József, Rubinyi Mózes és Fokos Fuchs Dávid Rafael nyelvészek, Ránki György történész, Alexander Bernát esztéta, és Dán Róbert az MTA judaisztikai csoportjának létrehozója. Megemlítendő az ajkai hőerőművet tervező akadémikus Heller László, Haar Alfréd matematikus, az egyiptológus Mahler Ede, az orientalista Kunos Ignác, és a Habsburg-udvar népszerű történetírója, Marczali Henrik is. 1996-ban temették ide a Varsóban elhunyt világhírű matematikust, Erdős Pált.

A hazai ipart sokkal kevesebb név képviseli, mint a Salgótarjáni úti temetőben. Ide került, és nem a Salgótarjáni úton található családi sírboltba Goldberger Bertold, és itt találhatjuk Gelléri Mór iparfejlesztő síremlékét. Itt nyugszik még Balázs Mór is, aki tevékeny részese volt a földalatti vasút létrehozásának, Hűvös József, akinek döntő szerepe volt a villamosok budapesti elterjedésében, valamint jóval később, a 90-es években temették ide Rózsa Lászlót, a budapesti metróvonalak tervezőjét. Ugyan nem az iparhoz kapcsolódik Steuer János Gyula kávéház-alapító neve, de mivel Ő hozta létre a főváros egyik legismertebb kávéházát, az Abbáziát, vétek lenne említetlenül hagyni a nevét. Politikus is meglehetősen kevés van a temetőben, szemben például a Salgótarjáni úti sírkerttel, közülük említsük meg a törvényhatósági tagként, és hitközségi vezetőként is ismert Bródy Ernőt, a Szociáldemokrata Mezőfi Vilmost, és az igazságügy-miniszter Pálmai Lajost.

Itt találhatók a magyar újságírás számos jeles alakjának földi maradványai. Csak néhány példa: Purjesz Lajos, a polgári radikalizmus egyik vezéregyénisége, Barna Izidor a riport műfajának hazai úttörője, a Pester Lloyd főszerkesztői, Veigelsberg Leó (Ignotus apja), és Schwarz Ármin, Braun Sándor, a hazai bulvársajtó megteremtője, Keszler József, Silberstein Adolf, és Tímár Szaniszló műkritikus. Itt nyugszik Szabolcsi Miksa, aki annak idején elsőként tudósított a tiszaeszlári vérvádperről, és Szabolcsi Lajos is, aki a zsidó emancipáció elkötelezett harcosa volt. Itt van a sírhelye Kóbor Tamásnak, aki leleplezte a Somogyi-Bacsó gyilkosságot. Meg kell említeni még Királyhegyi Pált is. A könnyű műfaj népszerű szerzői közül itt nyugszik Szomaházy István, Nóti Károly, és Szenes Béla bohózatíró, Ágai Adolf tárcaíró, az első hazai gyermeklap elindítója, és Feld Mátyás, "Budapest nagy nevettetője", apjával Feld Zsigmonddal együtt, aki megalapította a városligeti színkört. Ha már az íróknál tartunk, meg kell említeni Zsolt Bélát, aki a demokratikus átalakulás elkötelezett híveként volt ismert. Talán kevesen tudják, de itt van Osvát Ernőnek is a sírhelye, aki a Nyugat szellemi vezérének számított és felfedezte Babitsot, Móricz Zsigmondot.

A különböző művészeti ágak képviselői közül is sokan itt leltek végső nyugalomra. Képzőművészeink közül itt van eltemetve a fauve-ok legismertebb hazai képviselője, Perlrott Csaba Vilmos, a főleg népi életképeket és enterieuröket festő, sokáig Hollandiában, majd a rákospalotai villasoron élt Perlmutter Izsák, a Kárpátok erdős tájait művészien megjelenítő Katona Nándor, az akvarellfestő Tull Ödön, a virágokat, kerteket ábrázoló Gedő Ilka, valamint Benczúr Gyula követője, Tornai Gyula. A festőművészek sorát gyarapítja még a szolnoki művésztelep ismert alkotója, Hermann Lipót, a romantikus-realista Magyar-Mannheimer Gusztáv, az avantgárd Scheiber Hugó. Itt nyugvó szobrászaink közül a legnevesebb tagadhatatlanul Róna József, akinek szinte felsorolni is nehéz jelentős műveit. Legismertebb alkotása tagadhatatlanul a Budai Várban található Savoyai-szobor, de számos temetői művet is készített (például a Kerepesi temetőben az árkádsoron, vagy Farkasréten), valamint részt vett a Gellért szálló gyógyulókat, és betegeket ábrázoló allegorikus szobrainak a létrehozásában. Jelentős még az itt nyugvó szobrászok közül Engel József munkássága: az ő műve a Duna-parton látható Széchenyi-szobor, és számos temetői alkotás is fűződik a nevéhez, legszebb a Balassa-síremlék a Kerepesi temetőben. Építészetünknek két jelentős személyisége fekszik ennek a temetőnek a földjében: Lajta Béla és Baumhorn Lipót. Utóbbinál több zsinagógát senki sem tervezett az országban, építészeti csúcsteljesítménye kétségkívül az óriási szegedi nagyzsinagóga. Lajtáról pedig már korábban sok méltató szó esett. Síremlékét Kozma Lajos tervezte.

Az itt nyugvó írók közül Bródy Sándor, Szép Ernő, és Fehér Klára a legnevesebb. Számos híres operaénekesünk is itt lelt végső nyugalomra, mint Bársony Dóra, Gábor József, Ney Dávid, Kishegyi Árpád, Kálmán Oszkár, és a nemrég elhunyt Delly Rózsi. A komolyzenéhez kapcsolódik Rózsavölgyi Márk hegedű-, és Zolnai Jenő zongoraművész munkássága is. Előbbi apja, Gyula hozta létre a híres Rózsavölgyi Zenekereskedést, utóbbi kompozícióit viszont sok vita övezte. Zeneszerzőink közül Reinitz Béla elsősorban a könnyedebb műfaj szerelmesei előtt ismert, mint kuplészerző, akárcsak az Ányos Laci - Sas Náci testvérpár, akik a XX. század első felének ünnepelt nótaköltői voltak, ma azonban egy erdőssé vált parcella rejti sírjukat. A komolyzenét Forrai György, és a publicistaként, kritikusként is tevékenykedő Gál György Sándor, László Zsigmond, és Láng György képviseli.

A nagy nevettetők közül: a budapesti kabarévilág olyan nagyjai nyugszanak itt, mint a Kellér-testvérpár, Salamon Béla, vagy Rott Sándor és a nemrég elhunyt Kabos László. Kellér Dezső mint konferanszié, Kellér Andor elsősorban mint kabarészerző vált halhatatlanná. Kabos Lászlót, Alfonzót, vagy Salamon Bélát, a nevettetők egyik legismertebbikét bizonyára nem kell bemutatni, Rott Sándort azonban mára mintha elfelejtették volna sajnos. Itt nyugvó színészeink közül a legnagyobb név a táncos komikusként is ismert Gózon Gyuláé.

Sok ismert sportember pihen ebben a temetőben, akik valamikor jelentős dicsőséget szereztek az országnak. Elsőként mindjárt első olimpiai bajnokunk, Hajós Alfréd neve említendő, aki a Blockner-sírboltban nyugszik. Hajóson kívül itt pihen a legendás vízilabda szövetségi kapitány, a legnagyobb budapesti uszoda névadója, Komjádi Béla, a két olimpiai ezüstérem után Berlinben aranyat nyerő birkózó, Kárpáti Károly. Egy másik legendás birkózó kopott sírkövét is érdemes felkeresni, ő London olimpiai bajnoka, Weisz Richárd, aki a súlyemelést is meghonosította országunkban, majd tevékeny részese volt az MTK újjáalakításának. Az ostrom alatt szerzett betegségbe halt bele, temetésén mindössze 3 ember vett részt, ugyanis épp villanykorlátozás volt. A végére maradt egy érdekes egyéniség, Werkner Lajos vívó, aki csapatban szerzett olimpiai bajnoki címe után gyárigazgató lett, és autóbalesetben hunyt el.

1. Óbudai temető: a budai oldal legnagyobb, működő izraelita temetője
2. A budai oldal legrégebbi zsidó temetője a Csörsz utcai ortodox temető
3. Farkasréti temető: a Budán élő rabbik, kántorok, hitközségi vezetők nyughelye
4. A Dohány utcai zsinagóga temetője
5. Az egyetlen működő ortodox zsidó temető a Gránátos utcában
6. A Salgótarjáni úti izraelita temető: helyrehozhatatlan károkat szenvedett el
7. Kozma utcai temető: hazánk legnagyobb zsidótemetője
8. Kozma utcai mauzóleumok
9. Kozma utcai hírességek

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban