7 végzetes pillanat

Felbecsülhetetlen értékeket rejtenek a fővárosi zsidó temetők

2004. november 12. 11:07 Lukácsi Attila

Kozma utcai temető: hazánk legnagyobb zsidótemetője

Az Új köztemető létesítésekor jelentős területet biztosított a főváros az izraelita hitközség számára a rákoskeresztúri határban. Erre azért is szükség volt, mert a főváros zsidótemetőinek többségét addigra lezárták, a Salgótarjáni úti temető pedig igen hamar betelt. 1905-1910 között először is a betelt Váci úti temetőből exhumáltak nagy számú halottat, és hozták át maradványaikat külön zsákokban az új sírkertbe. Elhelyezésükre a főváros újabb területeket adott át a pesti chevra kadisának, és így alakult ki hazánk legnagyobb zsidótemetője, ahova máig mintegy 300 000 halottat temettek (ugyanakkor számos zsidó származású tudós, művész, vagy arisztokrata hamvai kerültek a nagyobb köztemetőkbe). Itt nyugszik a fővárosi zsidóság elitje, a vallási, kulturális, művészeti élet kiválóságai, és páratlan jelentőségű a Kozma utcai fal mellett húzódó mauzóleumsor, amelyben a síremlékeket a kor leghíresebb építészei tervezték.

Már messziről látható a monumentális, fehér ravatalozó, amely 1891-ben épült Freund Vilmos tervei szerint. Bejárati oroszlánjait Stróbl Alajos alkotta meg. Maga az épület háromosztatú, van egy első osztályú és egy másodosztályú szertartásterem. Az első osztályúban a falak szürke és fehér festésűek, és külön kiemelendők a díszes, csillagmintás ablakok, a faragott szószék, a 4 nagy menóra, valamint a bronz csillár. Külön padsor van a közeli hozzátartozóknak, és a szélesebb közönségnek. A másodosztályú teremben is vannak faragott padok, de ott inkább az egyszerűség dominál. A szertartásteremnek két külön része szolgál a nők, illetve a férfiak búcsúztatására. A mór stílusú kapuzat mögötti előcsarnokban gyűjtötték össze az elpusztult vallási épületeknek, megszűnt vidéki zsinagógáknak, és a holokauszt vidéki áldozatainak az emléktábláit.

A legkorábbi halottaknak a régi temetőkből exhumáltak számítanak. Az 1905-10 közötti áttemetésekre Lajta Béla emlékműve emlékezteti a látogatókat. Ekkor került ide az archaikus rabbisor sok neves halottja is, akiknek a sírja ma egyben fontos zarándokhely is. Közülük ki kell emelni a rabbitanács híres vezetőjét, a száz évesen elhunyt Oppenheimer Simon Ben Dávidot, akinek sírján mindig nagy halomban állnak az emlékezés kövei, az üzenetek és az imádságok, vagy a pesti zsidóság vezetőjét, a zsidó gimnázium tanulói részére a külön hitoktatás bevezetőjét Wahrmann Izraelt és Kunitzer Mózest, az első budai főrabbit. Eredetileg is ezen a helyen nyugodott viszont Kohn Sámuel, a XIX. század zsidóságának jeles alakja, a neves tudós, aki elsőként tartott magyar nyelvű szertartást, és nagy szerepe volt az országos kongresszus megszervezésében. Később kialakult egy újabb rabbiparcella is. Ide kerültek a XX. század tudós rabbijainak földi maradványai, olyan személyiségeké, mint az OMIKE akció szervezője, Hevesi Simon, az újpesti zsidó kulturális élet szervezője, Venetianer Lajos, a Rabbiképző igazgatója, Blau Lajos, számos vidéki-, és fővárosi kerületi rabbi (mint a pécsi Wallenstein Zoltán, vagy a szombathelyi Horovitz György), és mindenekelőtt Scheiber Sándor, a Zsidó Levéltár létrehozója, a soproni zsinagóga egyik feltárója. Környékükön nyugszik Lazarus Adolf, aki a Dohány utcai zsinagóga főkántora volt hosszú éveken át. A hitközség vezetésének, vagy a vallási élet egyéb neves személyiségeinek sírjai azonban más parcellákban is találhatók, mint Pl. Gottschall Jakabé (a Dohány utcai zsinagóga karnagya), Székely Ferencé (hitközségi elnök, bankár) vagy Glücksthal Samué (hitközségi elnök, ügyvéd, törvényhatósági tag).

A már említetten kívül még számos emlékmű, sőt tömegsír is található a temetőben. A bejárat közelében van a 48-49-es szabadságharcban résztvevő jelentős számú zsidó katona emlékköve, valamint az I. világháborúban harcoltak emlékmécsese.  Itt van még egy munkaszolgálatos század emlékműve is, akiket hazatértükkor a németek Kiskunhalas határában lemészároltak. A legmonumentálisabb azonban az 1949-ben épült holokauszt-emlékmű, amelyet Hajós Alfréd tervezett. Kőpilonjain áldozatok százezreinek neve olvasható (azoké, akik emlékét valaki megőrizte), és rengeteg a ceruzával felírt pótlás is. A deportált egész családokra külön táblák is emlékeztetnek. Körülötte vannak a tömeggyilkosságok azonosított áldozatainak parcellái (a balfi áldozatok parcellájában van a deportálásokban elhunyt színészek emlékköve), és külön helyre temették el a meggyalázott tóratekercseket is. Itt van emlékoszlopa Szenes Hannának is. Holttestét itt temették el, de később exhumálták, és Izraelbe szállították. Az emlékművek, tömegsírok sorát a Budai Vár középkori zsinagógája alatt talált, a 60-as években ide hozott hamvaké zárja.

2018. tél: 7 végzetes pillanat
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!