Miért helyeztek szögeket ellenségeik koponyáiba Spanyolország lakói a vaskorszakban?

A kép illusztráció. Egy filiszteus férfi koponyája.

A mai Spanyolország területén élő őskori emberek különböző okokból vágták le a halottak fejét és vertek át óriási szögeket a koponyájukon: egyrészt ellenségeiket akarták megfélemlíteni, másrészt bizonyos ünnepek során rituális célokból.

A kutatók hét levágott koponyát vizsgáltak meg az Ibériai-félsziget délkeleti partvidékén található két régészeti lelőhelyről, azzal a céllal, hogy megállapítsák, honnan származtak a lefejezett emberek.

Büntetés vagy jutalom?

A kutatócsoport szerint, ha a koponyák nem a mai Spanyolország területéről származtak, akkor valószínűleg hadi trófeaként szolgáltak. Míg, ha helyi eredetűek, akkor valószínűleg a törzsek elöljáróit részesíthették ilyesfajta temetésben.

A beszámoló alapján de la Fuente-Seoane és munkatársainak a stronciumizotóp-elemzés segítségével sikerült megállapítaniuk, hogy a hét ember közül kivolt helyi, és ki érkezett távoli vidékről. Ez a technika segített felfedni, hogy honnan származtak az egyének, mivel a stroncium elem a növekedés során bekerült a csontokba és a fogakba, és mennyiség alapján könnyen meg lehetett állapítani, hogy milyen táplálkozási lehetőségei voltak az adott személynek. Ezáltal pedig azt, hogy melyik területről származott.

Az elemzésből a kutatók megtudták, hogy a Puig Castellar lelőhelyen talált négy levágott fejből három nem helyi személytől származott, míg Ullastret lelőhelyen a három koponya közül csak egy. Mindkét régészeti lelőhely korábban nyüzsgő város volt. A második pun háború pusztításai során azonban elhagyatottá váltak.

De la Fuente-Seoane így arra a megállapításra jutott, hogy a lefejezés mindkét helyszínen más célt szolgálhatott.

A kutatók a levágott fejek lelőhelyeit is megvizsgálták. Puig Castellarban az összes nem helyi koponyát külső falakon vagy azok közelében találták, ami arra utalt, hogy a felszögezett koponyákat  láthassák az emberek. Ezzel az volt a céljuk az volt, hogy demonstrálják a hatalmukat és félelmet ébresszenek ellenségeik szívében.

Tisztelet az ősöknek?

Ullastretben viszont a helyi koponyákat lakóházakban találták, ami arra utalt, hogy a közösség fontos tagjainak emlékére tisztelegjenek.

Ezek az eredmények összhangban vannak a görögök és rómaiak történelmi beszámolóival. Az ókori szerzők azt írták, hogy a dél-franciaországi gallok levágták az ellenségeik fejét, és dobozokban tartották, az ibériai zsoldosok pedig lándzsáikon hordták a felnyársalt nemeziseik testrészeit.

A történészek azonban figyelmeztettek, hogy még több mintára van szükség, hogy a koponyák rendeltetésének problémáját minden kétséget kizáróan eldönthessék.

A Live Science cikke alapján.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés

• A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
• A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
• Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
• Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
• Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
• Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
• Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
• Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
• Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban