Dózsa tüzes koronája és egy elefánt talpa – hét kegyetlen kivégzés a múltból
2025. március 4. 14:20 Kulcsár Ádám
Az emberi elmének semmi sem szabhat határt, és ezalól sajnos a büntetőformák sem kivételek: a vélt vagy valós vétkek penitenciájára tucatnyi módszert találtak ki a történelem folyamán. Ezekből válogattunk.
A máglyahalál a középkorban és a korai újkorban elterjedt büntetés volt, különösen az eretnekek, boszorkányok és más vallási vagy politikai okokból üldözött személyek számára.
Korábban
Karóba húzás
A karóba húzás mint büntetési forma már Hammurapi babiloni király törvényoszlopán is megjelent, ám a középkorban, majd az újkori Oszmán Birodalomban terjedt el igazán. Főként államellenes bűnök elkövetői ellen alkalmazták, de rablógyilkosok, gyermekgyilkos asszonyok és útonállók is retteghettek tőle. Az egyik legkegyetlenebb, kínzással társuló kivégzési forma volt, ugyanis az elítélt akár több napon keresztül is szenvedhetett. A halál főként kiszáradás, vérveszteség vagy vérmérgezés miatt következett be. Európa-szerte törvény tiltotta, hogy a karóba húzott embernek vizet adjanak.
A kivégzés során egy 2-3 méter hosszúságú nyársat toltak keresztül a testen a szerencsétlen ember gerincoszlopa mellett. Az eljárás lényege az volt, hogy a létfontosságú szervek sérülése nélkül (néhol állati erővel vontatva) juttassák át a faoszlopot a kivégzendő alfelétől a szájáig. Minél „ügyesebb” és precízebb volt a hóhér, az elítélt annál tovább szenvedett, viszont hóhéri „műhiba” esetén akár perceken belül meghalhatott az áldozat.
A legszívesebben III. Vlad havasalföldi uralkodó (1431–1476) alkalmazta ezt a kivégzési módszert − utóneve, a Tepes jelentése is „karóba húzó”. Az ő uralma idején még kisebb lopásért is ez a büntetés járt; fővárosa körül szinte állandósult a karóerdő. A források szerint az uralkodó gyakran étkezett a kivégzések helyszínén, amíg az elítéltek haláltusája zajlott.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
25. Magyar–török küzdelmek és együttélés a 15–17. században
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Sohasem vesztett csatát Mátyás legendás hadvezére, Kinizsi Pál
- 10 tény az Oszmán Birodalomról
- Dárdára tűzve hordozták körbe a törökök az első csatában elesett magyar király fejét
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- A fegyelem hiánya miatt mondott csődöt Nikápolynál a lovagi harcmodor
- Az öngyilkosságot fontolgatta II. Mehmed szultán a nándorfehérvári vereség után
- Előkerültek a mohácsi csata maradványai
- Aki kávét ivott, elvesztette a fejét IV. Murád szultán uralma idején
- Sebastião Salgadót a taposóaknák sem állították meg abban, hogy rögzítse a történelem fontos pillanatait 18:07
- Egy kegyetlenül meggyilkolt órásmester ritka szerkezetei kerültek árverésre 17:05
- A királyság bukása Rómában 16:13
- Bronzkori települést találtak Észak-Afrikában 15:22
- Különleges leletek Karnakban, 2600 éves aranykincsek 14:07
- A nők elrablása megoldást jelentett a házassági problémákra 12:03
- Így lett a Real Madrid „királyi” klub 11:20
- Ritkák, ezért is értékesek az erdélyi fejedelmek érméi 10:19
