10 érdekesség a téli háborúról

Az egyenlőtlen erőviszonyokat jól jellemzi, hogy míg Finnországnak a háború kirobbanásakor 3,7 millió lakosa volt, a Vörös Hadsereg békelétszáma 4 millió főt tett ki.

1. A Szovjetunió 1939. november 30-án Leningrád védelme szempontjából kulcsfontosságú területek megszerzésének érdekében indította meg Finnország elleni hadjáratát. A várt gyors győzelem elmaradt, és a Mannerheim tábornagy vezetésével hősies ellenállást tanúsító finnek végül több mint három hónapos háborúra kényszerítették keleti szomszédjukat.

2. Az egyenlőtlen erőviszonyokat jól jellemzi, hogy míg Finnországnak a háború kirobbanásakor 3,7 millió lakosa volt, a Vörös Hadsereg békelétszáma 4 millió főt tett ki.

3. A casus bellit a szovjetek provokációja szolgáltatta. 1939. november 26-án a Vörös Hadsereg katonái a szovjet-finn határ közelében fekvő orosz falu, Mainila közelében saját csapataikat vették tűz alá, majd a finneket vádolták meg az akcióval.

4. A front északi részén folyamatosan -30-40 °C volt a hőmérséklet, és a délebbi területeken is csak ritkán ment - 20 °C fölé a hőmérő higanyszála. A Vörös Hadsereg katonáit nem készítették fel megfelelően az időjárási körülményekre. Az ukrajnai alakulatok még téli felszerelést sem kaptak, így közülük különösen sokan szenvedtek fagyhalált.

5. Mivel a szovjet katonák közül csak kevesen tudtak síelni, a hadseregben síbajnokokat is alkalmaztak, de valódi segítséget ők sem jelentettek – többségük odaveszett. A Vörös Hadsereg embervesztesége – a sebesülteket is beleértve – közel 400 ezer, míg a finneké 70 ezer fő volt.

6. A szovjet csapatok rettegtek a sítalpakon közlekedő, kitűnő álcát jelentő fehér ruhájukban a legváratlanabb helyzetekben felbukkanó finn mesterlövészektől. Simo Häyhä, a „Fehér Halál” néven emlegetett finn mesterlövész 505 szovjet katonával végzett, ezzel ő a háborúk történetének legeredményesebb mesterlövésze.

7. Mannerheim tábornagy adatai szerint a finnek 1500 szovjet harckocsit és 700 repülőgépet semmisítettek meg a háború során.

8. A téli háborúban több mint 11 ezer külföldi önkéntes – köztük 8260 svéd és körülbelül 360 magyar – harcolt a finnek oldalán.

9. A szovjetek csak 1940. február elején, 27 hadosztály, több ezer tank és több mint ötszáz repülő bevetésével tudták áttörni a finnek erődítménysávját, az ún. Mannerheim-vonalat.

10. A háborút lezáró moszkvai megállapodás értelmében Finnország kénytelen volt lemondani területének mintegy 11 %-áról (kb. 40 ezer km²).