A British Museum kincsei is a londoni metróban éltek túl

A múzeum kezdetben nem rendelkezett önálló épülettel, így a Montagu család kúriáját vásárolták meg

Megnyitása idején, 1759-ben a szervezők korábban nem ismert koncepcióval kísérleteztek. Úgy gondolták, hogy a múzeumnak minden brit állampolgár számára ingyenesen hozzáférhetőnek kell lennie. Nem csak a gazdag elit, hanem az egész nemzet tulajdonának tekintették. Ez teljesen ellenmondott a korabeli szokásoknak, hiszen a legtöbb múzeum egy-egy dinasztia vagy az egyház magánkincstárából nőtt ki, megtekintésük pedig minden kíváncsi vendég számára busás összeget emésztett fel és csak ideiglenesen volt látogatható. A korszakban az volt az elképzelés, hogy a műveletlen tömeg amúgy sem tudná értékelni a múzeumban látottakat, helyette a kiállított tárgyak illegális elmozdításával lennének elfoglalva.

London a világ közepe

A korszakban a Brit Birodalom gyarmatai révén behálózta az egész világot, ennek megfelelően az utazásukból hazatérő kereskedők és katonák más népek ritka kincseivel vitték az anyaországba, melyekért a British Museum mesés összegeket volt hajlandó fizetni. A múzeum nem csak vásárlással, de ajándékozás útján is bővítette hatalmas gyűjteményét, az impozáns Rosette-i kő például III. György király jóvoltából került a British Museum tulajdonába.

A British Museum nyilvántartása szerint a Rosetti-kő az intézmény legnépszerűbb tárgya. Tulajdonjogát illetően viszont évtizedes vita húzódik a múzeum és Egyiptom között.

A londoni polgárok tehát úgy is megismerkedhettek az amerikai indiánok vagy az új-zélandi maorik kultúrájával és szokásaival, hogy ki sem kellett tenniük a lábukat a városból.

A gyors gyarapodás árnyoldala, hogy a hadizsákmányként elhurcolt tárgyakat a gyarmati sorból felszabadult országok napjainkig saját tulajdonuknak tekintik. A British Museum azonban elkötelezett amellett, hogy a gyűjteményébe bekerült műalkotások náluk maradjanak.

Szerény kezdetek

A múzeum, a kezdeti időszakaszban, sokkal szerényebb tárgyi gyűjteménnyel rendelkezett, leginkább vagyonos európai és brit polgárok ajánlották fel magángyűjteményeiket, melyek közül a legnagylelkűbb az orvos, Hans Sloane adománya volt. A több ezer szárított növényt és preparált állatot mindössze jelképes összegért bocsátotta a British Museum rendelkezésére. Nagylelkűségért a király lovaggá ütötte.

A parlament kezdetben vonakodott a köz számára látogathatóvá tenni az intézményt, Sloane végrendeletében viszont gondolt a hasonló lehetőségre, ezért kikötötte, hogy ha a megnyitást követő években nem léphet be az intézménybe bármely brit állampolgár, a gyűjteményt másik európai intézménynek kell felkínálni eladásra. A parlament természetesen visszakozott.

A British Museum a történelem forgatagában

Miután az átlag polgár törvényi kitiltása az intézményből lehetetlenné vált, azért annak érdekében, hogy távol tartsák a pórnépet kezdetben csak úgy lehetett belépni, hogy írásbeli kérvényt kellett benyújtani a jegyek lefoglalására.

A British Museum épülete napjainkban

A múzeum rövidesen kezdte kinőni az eredeti épületet, nemcsak a műtárgyak száma növekedett elképesztő mértékben, de az újdonságokra kíváncsi látogatók is tömegével zúdultak az intézménybe. A múzeum tanácsa 1895-ben grandiózus bővítésre szánta el magát, ekkor ugyanis felvásárolták a körülötte lévő lakóházakat és lebontásuk után minden irányban új épületrészeket építettek.

Az első világháború idején az ellenséges támadásoktól tartva a kiállítási tárgyak többségét az Aberystwyth-ben található Walesi Nemzeti Könyvtárba menekítették. Az óvintézkedés ekkor még vaklármának bizonyult, hiszen a légi hadviselés ebben az időben még gyerekcipőben járt. Az 1940-es évek elején azonban mindez megváltozott.

A második világháború vészterhes évei alatt a műtárgyakat nem a múzeumban, hanem metróállomásokban és helyhiány miatt kőfejtőkben is tárolták. Rövidesen kiderült, hogy ez volt a helyes döntés, hiszen London bombázása során a British Museum épülete is számos találatot kapott. Rossz nyelvek szerint a német gépek szándékosan kiemelt figyelmet fordítottak az intézmény elpusztítására.

A múzeum napjainkban több, mint 8 millió tárgyi emléket tartalmaz, melyek felölelik az emberi történelem egészét. Állandó kiállításai pedig mindenki számára díjmentesen látogathatóak.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

15. A középkori magyar királyság megteremtése
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák

• Valószínűtlen, hogy csúf külsejű lett volna Könyves Kálmán
• A fogadalmat tett Szent Margit az első férjjelöltjét, a lengyel királyt látni sem óhajtotta
• Férje halála után számos megaláztatást kellett elviselnie Árpád-házi Szent Erzsébetnek
• 10 érdekesség az Árpád-házi királylányokról
• A legenda szerint a tatárdúlástól is imával mentette meg Lengyelországot az aszkéta életű Árpád-házi Szent Kinga
• Nem talált kiutat királysága és alattvalói érdekellentéteiből IV. László
• Apja és fia tevékenysége is árnyékot vetett IV. Béla uralkodói törekvéseire
• Öt trónkövetelő, akinek valóban volt esélye a magyar korona megszerzésére
  
• Harcokkal és törvényekkel fektette le Szent István az évezredes magyar államiság alapjait