Iskolanővérek és az ostrom viharai
2025. január 29. 16:05 ArchívNet, Múlt-kor
Napjainkban a második világháború történetének vizsgálatakor egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a korabeli személyes források. Ezek között éppúgy lehetnek naplók és krónikák, mint levelek vagy feljegyzések. Az elemzett források pedig származhatnak hadifoglyoktól, kamaszoktól, civilektől vagy egyházi személyektől. A különböző dokumentumok a háború megélés-történetének más-más aspektusait tárják fel. A következő írás egy konkrét szerzetesi csoportra irányítja a figyelmet, azt mutatja be, hogy a kalocsai székhelyű iskolanővérek társulatának Budapesten élő, vagy oda menekült tagjai milyen háborús tapasztalatokat szereztek a főváros ostromának idején.
Romok a Mátyás-templom környékén (Kép forrása: Fortepan / Erky-Nagy Tibor)
Korábban
Kőfalviné Ónodi Márta: „A jó Isten megőrzött mindannyiunkat…” – Élet a kalocsai iskolanővérek budapesti kollégiumában a főváros 1944/45-ös ostroma idején című tanulmánya az ArchívNet internetes folyóirat 21. évfolyamának 1. számában jelent meg, és az alábbi linkre kattintva teljes egészében olvasható.
Bevezető
A Miasszonyunkról nevezett Kalocsai Szegény Iskolanővérek Társulata egy 1860-as alapítású, lányoktatással foglalkozó női szerzetesközösség. Az 1950-ig tartó virágzó működésük eredményeként számos településen nyitottak óvodát, elemi és polgári lányiskolát, árvaházat, valamint részt vettek a pedagógusképzésben is.
A társulat a kínai misszióba való 1926‑os bekapcsolódása révén a katolikus egyház nemzetközi tevékenységében is szerepet vállalt. A nővérek 1942-ben már 67 fiókházzal rendelkeztek, a társulat létszáma 929 főt tett ki, a nővérek pedig – különböző intézményeikben – több mint 20 ezer növendékről gondoskodtak.
A társulat történetének első 50 éve alatt alapított 30 fiókház jelentős része a kalocsai érsekség területén feküdt. Az 1910-es évek elejére azonban egyre sürgetőbb kényszerként jelentkezett az igény, hogy a társulat megtelepedjen Budapesten is.
Ennek a nőnevelés előmozdításán túl az volt a gyakorlati oka, hogy az egyetemet látogató, illetve orvosi vizsgálatra és kezelésre szoruló, valamint a különböző árucikkek beszerzésére a fővárosba utazó testvéreknek legyen hol megszállniuk, a társulatnak legyen egy „bázisa” Budapesten is.
Mindezek mellett a társulat ismertségének és népszerűsítésének szempontjából sem ártott, hogy a nővérek megvetették lábukat az ország kulturális, művelődési és oktatási központjában. Ezért a társulat vezetését 1911-től átvevő második generális főnöknő, Bleilőb Mária Bernárda egyik első intézkedése egy budapesti munkakör elvállalására irányult.
Az elöljáróság a főváros „meghódításának” nem klasszikus iskolaalapítási tevékenységgel kezdett hozzá. Minden bizonnyal felmérték, hogy a Budapesten már jól bejáratott intézményekkel rendelkező más, jelen esetben konkurensnek számító tanító apácarendek mellett – tehetős fővárosi mecénás nélkül – nem sok eséllyel nyithatnak lányiskolát.
Ezért a szociális szférában kerestek maguknak működési területet. Elvállalták a Katolikus Háziasszonyok Országos Szövetsége által fenntartott Úrinők Otthonának, majd cselédképzőjének vezetését, később a cselédelhelyező iroda adminisztrációjának végzését.
Azonban ezek a munkakörök nem feleltek meg teljesen a társulat céljainak, ahogyan egy másik, Budapesten való megtelepedési próbálkozás is kudarccal végződött.
Bangha Béla jezsuita atya katolikus sajtópropagandával, nyomdai munkákkal kapcsolatos árvalány-nevelési programot terjesztett a társulat vezetősége elé. A társulat eleget tett a felkérésnek és elvállalta az Apostol Nyomda keretén belül működő Szent Szív fióknyomdában a betűszedés és a korrektúra munkálatait, valamint a nyomdászlányok felügyeletét. Ennek az ígéretesen induló budapesti tevékenységnek azonban az 1918-as forradalom, a nyomdában kitört szociáldemokrata zavargások vetettek véget.
Kőfalviné Ónodi Márta: „A jó Isten megőrzött mindannyiunkat…” – Élet a kalocsai iskolanővérek budapesti kollégiumában a főváros 1944/45-ös ostroma idején című tanulmánya az ArchívNet internetes folyóirat 21. évfolyamának 1. számában jelent meg, és az alábbi linkre kattintva teljes egészében olvasható.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
régészet
- Negyven év után a mesterséges intelligencia segítségével fejtettek meg egy ősi feliratot
- Fegyverekkel eltemetett női leletet azonosítottak a szegedi egyetem kutatói
- Közel 470 évig pihent a tenger mélyén a Nuestra Señora de Atocha mérhetetlen kincse
- Törökország a régészek paradicsoma
- Különleges kincseket hagytak az utókorra Európa bronzkori kereskedői
- Kereskedelmi utakon érkezett a buddhuizmus Kínába
- Két vallás találkozott Angkorvat templomában
- Már gyerekként kivételes nyelvtehetség volt a hieroglif írás megfejtője, Jean-François Champollion
- Már gyermekként lelkesedett Trójáért Heinrich Schliemann
- Viktória királynő, akiről egész korszakot neveztek el 20:24
- 10 érdekesség Las Vegasról 19:09
- Kertje védelmében fedezte fel Dunlop a gumiabroncsot 17:05
- „Szerencsétlenek nyögése hallatszott mindenütt” – Angelo Rotta pápai nuncius utolsó jelentése Budapestről 16:05
- Így teremtették a világot – az ókori emberek szerint 14:20
- Az első amerikai volt az űrben, de csak 10 év után lépett a Holdra Alan Shepard 09:50
- Sztálin legjobb tanítványának nevezte magát Rákosi Mátyás 09:05
- Túl ijesztőnek találták, csak szülőkkel nézhették a gyerekek Angliában a Hófehérke-mozit tegnap
