Öt fejedelmet szolgált Kemény János mielőtt trónra lépett volna

Kemény János egy 19. századi ábrázoláson

Kemény János az erdélyi Bükkösdön született 1607-ben. Pályafutása során összesen öt fejedelem alatt szolgált, volt nagykövet Bécsben (ő kérte meg Brandenburgi Katalin kezét Bethlen Gábor részére), Lengyelországban és a török Portán. Apród volt Bethlen Gábor fejedelem mellett, annak halála után I. Rákóczi Györgyöt szolgálta hadvezérként és diplomataként.

Utóda, II. Rákóczi György, akinek szeme előtt a lengyel trón megszerzése lebegett, 1657-ben a svédek oldalán, a török Porta tiltakozását figyelmen kívül hagyva megtámadta a kozák felkelés által meggyengített Lengyelországot.

Eleinte sikereket ért el, de szövetségesei cserbenhagyták, és bár csatát nem vesztett, egyre reménytelenebb helyzetbe került.

Amikor a szultán rendeletére a krími tatár kán is az engedetlen erdélyi fejedelem ellen szállt hadba, Rákóczi hátrányos békére kényszerült a lengyelekkel.

A hazafelé vezető úton, a határhoz közel a hatalmas túlerőben lévő tatárok elállták útját. Rákóczi elmenekült, a parancsnokságot Keményre bízta, aki három napig helyt is állt, de amikor élelme és lőszere fogyni kezdett, tárgyalásokba bocsátkozott.

Még a kán sátorában alkudozott, amikor a szószegő tatárok megtámadták táborát, és mintegy ötezer emberével együtt foglyul ejtették.

Kemény két évig sínylődött a messzi rabságban, amíg rokonai összegyűjtötték a váltságdíjat. Szenvedéseit Önéletírásának elkészítésével, a magyar zsoltárokra írott jegyzetekkel igyekezett enyhíteni.

A balsikerű lengyel hadjárat után a törökök Rákóczi helyére Barcsay Ákost nevezték ki fejedelemnek. (Rákóczi 1660-ban a törökkel vívott szászfenesi csatában szerzett sérüléseibe halt bele.)

A fogságból szabadult Kemény ezt az időszakot magyarországi birtokán, a politikától távol töltötte. Rákóczi halála után a székelyek és a törökellenes frakció biztatására trónkövetelőként lépett fel a gyorsan népszerűtlenné vált Barcsayval szemben.

Utóbbi 1660 végén személyes biztonságának garantálása fejében lemondott, helyére az országgyűlés 1661. január 1-jén Keményt választotta fejedelemmé.

Barcsay testvérei azonban nem tartották be az egyezséget, mire Kemény őket és a volt fejedelmet is megölette.

A törökök ezután kiűzték Erdélyből Keményt, akinek segítségére I. Lipót császár Raimondo Montecuccolit küldte. Időközben azonban az osztrák és a török fél megegyezett: amennyiben a törökök nem „nyelik le” Erdélyt és engedik új fejedelem választását, Bécs sorsára hagyja Keményt.

Montecuccoli vezette a császári sereget, mely cserben hagyta a fejedelmet

Ali temesvári pasa 1661 szeptemberében a kastélyából odarendelt Apafi Mihályt választtatta fejedelemmé, a hír hallatán pedig az egyre éhező seregét csigalassúsággal Kolozsvárig elvezető Montecuccoli megfordult, és harc nélkül hazatért.

Kemény hadba szállt Apafi ellen, de az 1662. január 23-i nagyszöllősi csatában vereséget szenvedett. A harcmezőn ő is holtan maradt.

I. Apafi Mihály, Kemény János utódja a fejedelmi székben

Kemény János átélte Erdély fénykorát, és részese volt a hanyatlás kezdetének. Önéletírása, amelyben a magyar irodalomban elsőként alkalmazta szervesen és rendszeresen az anekdotát, a magyar barokk próza jelentős alkotása, egyben értékes forrásmű, amelyet felhasznált munkássága során Kemény Zsigmond, valamint Móricz Zsigmond is az Erdély-trilógia megírásakor.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Kádár

• Számos véletlen következtében indult el Cseh Tamás karrierje
• Egész életében dacolt a Kádár-rendszerrel Radics Béla, a gitárkirály
• Bár szakmai tapasztalata nem volt, mégis az MTI személyzeti vezetője lett Kádár János felesége
• Kádárné Tamáska Mária, az „öreg” felesége
• Negyven éve mutatták be az István, a királyt
• Megfigyelések egy tűrtté vált sportágról: a rögbi meghonosodása Magyarországon
• „Akarom, tudd, mi a fene van velem” – Tamáska Mária, az „öreg” felesége
• „Akarom, tudd, mi a fene van velem” – Tamáska Mária, az „öreg” felesége
• Szerelem az illegális kommunista mozgalomban: Kádár János és az ő Piroskája