Magyar forradalom a svéd források tükrében
2024. december 11. 16:05 ArchívNet, Múlt-kor
Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc története sok szempontból feldolgozott, ugyanakkor egy átfogó monográfia még hiányzik a könyvespolcokról. Ahhoz, hogy az eseményeket térben és időben is megértsük, fontos, hogy minél több szemszögből vizsgáljuk azokat. Az 1956-os eseményeket érdemes nemcsak magyar, hanem egyetemes szemszögből is kutatni, ezért rendkívül érdekesek azok a források, amelyek egy külföldi ország szakembereitől, diplomatáitól származnak. Kívánatos volna, hogy a lehető legtöbb külföldi nemzet szemszögéből vizsgáljuk a felmerülő kérdéseket – ehhez szeretne mozaik kockát szolgáltatni ez a forrásközlés.
Magyar menkültek, 1956 (Kép forrása: Fortepan / Kleyer Éva)
Korábban
Tulok Péter: Magyar mítosz–svéd valóság című tanulmánya az ArchívNet internetes folyóirat 23. évfolyamának 6. számában jelent meg, és az alábbi linkre kattintva teljes egészében olvasható.
A Svéd Királyság rendkívül egyedi és speciális geopolitikai helyzete, tudatosan vállalt semlegességi politikája megfelelő alapot biztosíthat ahhoz, hogy a magyarországi eseményeket új szemszögből vizsgálhassuk.
A svéd-magyar kapcsolatok sok szálának kifejtése szétfeszítené e tanulmány kereteit, de fontos megjegyezni, hogy Svédország hosszú ideje rajta tartotta szemét a Közép-Európai történéseken.
Nem volt ez másképp a második világháború idején sem, amikor szinte egyedül a svédek diplomatái tudósíthattak az ostromlott Budapestről.
Bevezetésül fontos néhány szót ejtenünk a Balti-tengeri régiót érintő fontos változásokról a második világháborút követően. Svéd szempontból nézve a náci Németországot északon a Szovjetunió fenyegetése váltotta fel, megváltoztatva a skandináv geopolitikai helyzetet.
A Szovjetunió határa közelebb került Svédországhoz egyrészt azzal, hogy Moszkva megszerezte az egykori finn terület egy sávját északon a Jeges-tengeren, beleértve a jégmentes petsamoi kikötőt is, Másrészt azzal, hogy Finnország délkeleti részén, a Helsinkitől 30 kilométerre nyugatra fekvő Porkkalában szovjet haditengerészeti bázist hoztak létre.
A területet a Finnország, a Szovjetunió és az Egyesült Királyság között 1944-ben aláírt moszkvai fegyverszünet értelmében adták bérbe a Szovjetuniónak. 1956-ban visszaadták Finnországnak, jelenleg az Upinniemi finn haditengerészeti bázisnak ad otthont. A Finn-öböl teljes déli partja és a Balti-tenger délkeleti része is közvetlenül szovjet kézre került, amikor Észtország, Lettország, Litvánia és Kelet-Poroszország egy része, ahol a königsbergi német haditengerészeti támaszpont is volt, szovjet terület lett.
Ezenkívül a finn fegyveres erők háború utáni drasztikus leépítése csökkentette Finnország ütközőállam szerepét Svédország és a Szovjetunió között.
A stratégiailag fontos Åland-szigetek, 80 kilométerre a svéd partoktól Finnország fennhatósága alá kerültek, de bizonytalan helyzetük állandó svéd aggodalomra adott okot.
Tulok Péter: Magyar mítosz–svéd valóság című tanulmánya az ArchívNet internetes folyóirat 23. évfolyamának 6. számában jelent meg, és az alábbi linkre kattintva teljes egészében olvasható.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
nyár
Múlt-kor magazin 2023
- Kapitalista szórakoztatás a vasfüggöny árnyékában
- A marokkói bazárok kincsei
- A királyi konyha és a maradékok sorsa
- A marokkói bazárok kincsei
- A nyugati bűnügyi sorozatok virágzása a 70-es, 80-as években
- Kapitalista szórakoztatás a vasfüggöny árnyékában
- Szocialista televíziós sorozatok a kádári Magyarországon
- Vonzó ellenfelek - Az amazonok
- Negyven éve mutatták be az István, a királyt
- Az istenek zenéje visszhangzik az ókori Szelinoszban tegnap
- A Lavau-i herceg sírja: a kelta főméltóság utolsó nyomai tegnap
- Batthyány Gyula koncepciós pere tegnap
- Európai típusú őskori eszközöket találtak Kínában tegnap
- Kultúrák metszéspontjában – Spanyolország mesés mór öröksége tegnap
- Felvirágoztatta Egyiptomot Hatsepszut, Ámon leánya tegnap
- Eger oroszlánjaitól a „lámpás hölgyig” – hét híres önfeláldozó nő tegnap
- A Selyemút „Vörös Hercegnője” tegnap
