Rettegett Iván megalázkodva kért békét Báthory Istvántól

Báthory Pszkov városát ostromolja

Az utolsó Jagelló uralkodó, II. Zsigmond Ágost halála után több jelölt is akadt Lengyelország trónjára. Közülük végül a leggyorsabb győzött: Báthory István, Erdély fejedelme hamar Krakkóba utazott, ahol csak szigorú feltételek mellett koronázták királlyá.

Harc a Baltikumért

Az egyik ilyen problémát az évek óta dúló háború jelentette Livónia birtoklásáért, mely tartomány a korban a mai Észtország és Lettország területének felelt meg. Jelentősége elsősorban a kikötőiben rejlett, amelyek szinte egész évben hajózhatók voltak, így aki birtokolta ezeket, az aktívan bekapcsolódhatott az északi kereskedelem vérkeringésébe. Mindemellett Livóniát az itt fellelhető nyersanyagok is vonzóvá tették a hódítók számára.

Az egyre erősödő, a Balti-tenger felé utat kereső Oroszország hamar szemet vetett a régióra, és mellette Lengyelország, Dánia és Svédország is igényt tartott rá. A Kardtestvérek rendje, akik addig a terület feletti hatalmat gyakorolták, pusztító ellenséggel találták szemben magukat.

Báthory István portréja

1558-ban Rettegett Iván orosz cár megindította a tatárokkal kiegészült csapatait, hogy meghódítsa a területet. A rend képtelen volt megbirkózni a kialakult helyzettel, ezért a védelem reményében Lengyelország protektorátusa alá helyezték magukat.

A váltakozó eredményekkel zajló harcokat végül II. Zsigmond Ágost halála árnyékolta be, amely meggyengítette az oroszokkal harcoló országot. A belső zavarokkal küzdő lengyelektől Rettegett Iván és csapatai könnyűszerrel hódították el az értékes régiót. Visszaszerzésének terhe pedig immár Báthory István vállát nyomta.

Eltökélt uralkodó

A rendek nem könnyítették meg a király dolgát, ugyanis érdemi katonai támogatást nem nyújtottak számára. Az újdonsült uralkodó ezért stabilizálta országa pénzügyeit, és erre támaszkodva zsoldossereget szervezett.

Az erős központi hatalmat kiépíteni igyekvő uralkodó főként magyar hajdúkból és könnyűlovasokból, székelyekből, valamint német, cseh és lengyel egységekből álló hadat szervezett, amely ütőképes erőnek bizonyult.

A több tízezer főből álló sereggel 1579-ben indult el Rettegett Iván ellen. A hadjárat során, szövetkezve a svédekkel, Báthory elsőként Polock várát foglalta vissza a cártól, majd Velikije Lukit ostromolta meg, végül pedig Pszkov ellen vonult. A háborút végül a Jam Zapolskiban kötött fegyverszünet zárta le, amelyet számára megalázó módon magának az orosz cárnak kellett kérelmeznie 1582-ben.

Polock ostroma 1579-ben

A katonai erényeiről és kiváló stratégiai gondolkodásáról tanúbizonyságot adó Báthory István ambíciói nem merültek ki a jelentős diadallal sem. A két évvel később elhunyt Iván trónját is meg akarta szerezni, a pozícióját féltő lengyel nemesség azonban nem biztosított számára támogatást törekvéseiben.  

Hosszú távú terve nem kevesebb volt, mint Lengyelország és Erdély haderejére támaszkodva felszabadítani Magyarországot a borzasztó török nyomás alól. Korai halála miatt azonban ezt már nem kísérelhette meg.  Báthory István uralkodása Lengyelország egyik fénykorát hozta el, amelyre a nép ma is büszkén tekint vissza.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nyár
Múlt-kor magazin 2022

• Lacikonyhák és társaik
• A gumigyártás és árnyoldalai
• A spanyol polgárháború külföldi önkéntesei
• A szabin nők közbelépése
• Hét híres fal
• Fugger Mária, a Pálffy család nagyasszonya
• Lajos Ágost és Marie Antoinette egybekelése
• A zalaújvári Festetics-kastély
• Horthy István és Edelsheim Gyulai Ilona esküvője