Népszerűtlensége miatt megszűntették hazánk első buszjáratát

Városnéző omnibusz Berlinben (1923) (Fortepan / Nagy Sándor)

Az első gőzhajtású autóbuszokat Angliában építették az 1820-as évek második felében. Benzinmotoros autóbuszt Németországban gyártottak először, teherautó-gyártási tapasztalatok alapján, mivel az 1920-as évekig a buszokat mindenütt teherkocsialvázra építették.

A Daimler Motoren Gesellschaft először 1890–91-ben próbálkozott motoros társzekerekkel, a Wilhelm Maybach által 1896-ban tervezett teherautó is egy lépés volt ebben az irányban. A cég 1896-os prospektusában hozta nyilvánosságra, hogy gyáruk motoros teherkocsikat is készít. E járművek, amelyek 3–12 km/óra sebességgel közlekedtek, és hátrafelé is tudtak haladni, nagy sikert arattak Angliában és Amerikában.

Az első benzinmotoros omnibuszt, azaz autóbuszt 1891-ben készítette Carl Benz vesztfáliai üzletemberek megrendelésére, ez 5 lóerős motorral működött, két vezetőnek és nyolc utasnak adva helyet. Siegen város és két környékbeli falu, Netphen és Deuz között járatot is indítottak, de ez csak kilenc hónapig közlekedett, mivel igen kevés utas merészkedett fel rá.

Daimler és Maybach 1897-ben mutatta be tízüléses kocsiját, amely a württembergi Külzelsau és Mergentheim között öt utassal tette meg első útját, a próbajáratokon Gottlieb Daimler személyesen is részt vett. 1898-ban e két város között indítottak újra buszjáratot, de néhány forduló után ez is megszűnt, a benzin nehézkes beszerzése és néhány baleset miatt.

Daimler 1899-ben Londonnak szállított egy 20 személyes, 12 lóerős autóbuszt. Ennek sikere nyomán a város újabb négy darabot rendelt, s ezek csakhamar kiszorították a gőzüzemű kocsikat. A századforduló táján London és Birmingham között megindult a rendszeres autóbusz-közlekedés, és egy idegenforgalmi vállalat is létrejött, amely Benz-autóbuszokkal Wales hegyei közé vitte a turistákat.

Ganz-Büssig emeletes autóbusz a Könyves Kálmán körúton, 1916 (kép forrása: Fortepan / Villányi György)

Az első mai értelemben vett autóbuszt Heinrich Büssing tervezte 1903-ban, ez már 28 utast szállított, motorjának teljesítménye 25 lóerő volt. Berlinben 1904-ben is indult egy autóbuszjárat, majd 1905. november 19-én kezdődött a nyilvános autóbusz-forgalom, emeletes buszokkal, ehhez utcai benzinraktárakat kellett létesíteni.

A Daimler és Benz omnibuszok nagy sikere volt a németországi Bad Tölz és Lenggries között 1905. június 1-jén indított postai autóbuszjárat, amely utasokat és csomagokat is szállított, ekkor alkalmaztak először a buszokon nagyméretű panorámaablakokat. Németországban 1911-ig 53 ilyen járat indult. London számára 1910-től napi tízes szériákban gyártották a 34 üléses, emeletes buszokat, emellett itt már 1899-től kísérleteztek akkumulátoros, 1902-től benzin-elektromos vegyes üzemmel.

Az első magyarországi buszjárat 1900-ban indult a Kígyó tér (a mai Ferenciek tere) és a Köztemető között, a Podvinecz és Heissler gépgyár járműveivel. A kezdeti szenzáció után azonban csak napi egy-két utas vette igénybe, ezért megszűnt.

Az utasokat és csomagokat is szállító postabuszok viszont később sikeresek voltak Erdélyben, a Felvidéken és Horvátországban is. Budapesten 1909–1910-ben a Sváb-hegy és János-hegy között indult kísérleti járat, majd 1912-ben jelent meg az első, angol gyártmányú autóbusz.

A próbautak sikere nyomán vetődött fel az autóbusz bevezetésének gondolata az omnibuszforgalom helyett. 1915. március 1-jén egy benzines és egy elektromos busszal indult Budapesten a rendszeres autóbusz-közlekedés az Andrássy úton, Városliget és a Kiskörút, majd később a Kígyó tér között.

A rikító sárga színű, 34 ülőhelyes jármű félóránként közlekedett. Érdekes, hogy az autóbusz (önjáró társaskocsi) szó az omnibuszból, a lovas társaskocsi nevéből alakult ki, amely latinul ezt jelenti: mindenkinek (omnis = minden). A busz szó, mely a jármű rövid elnevezése lett, így egy latin ragnak felel meg.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

nyár
Múlt-kor magazin 2019

• III. György, az elmebeteg „zsarnok”
• Régi csibészek
• Bajos Lajos mesevilága
• Thomas Alva Edison, a Menlo-parki varázsló
• A számok slampos grófnője
• A rendszerváltoztatás belülről
• Ki tálalt tarhonyát a sziámi királynak?
  
• Hét zenész, aki 27 évesen halt meg
• Kilincs a túloldalon