Thomas Mann és Hemingway műveinek magyar kiadását is illusztrálta Kondor Béla
2024. február 17. 19:05 MTI
93 éve, 1931. február 17-én született a múlt század hatvanas éveinek egyik legizgalmasabb képzőművészeti egyénisége, Kondor Béla. Több nemzetközi kitüntetést, 1965-ben és 1971-ben Munkácsy Mihály-díjat, 1990-ben posztumusz Kossuth-díjat kapott.
Korábban
A Pestszentlőrincen született Kondor előbb villanyszerelőként dolgozott a Ganz Hajógyárban, részt vett a gyár képzőművészeti körében, s innen került a Képzőművészeti Főiskolára, ahol festészetet és grafikát tanult.
Harmadéven eltanácsolták, grafikus oklevelét 1956-ban Koffán Károlynál szerezte meg. Diplomamunkája, Juhász Ferenc A tékozló ország című poémájához készített Dózsa-rézkarcsorozata nagy feltűnést keltett.
1959-ben Derkovits-ösztöndíjat kapott és tanulmányutat tett Párizsban. Rendszeresen dolgozott a miskolci és a kecskeméti művésztelepen, illusztrálta Thomas Mann Varázshegyét, Dürrenmatt A balesetét, Hemingway Az öreg halász és a tenger című művét, a magyarok közül Janus Pannonius, Heltai Gáspár, Petőfi Sándor, Babits Mihály és József Attila verseit, valamint Madách Imre drámáját, Az ember tragédiáját. Életét és életművét alapvetően meghatározta az 1956-os forradalmat követő évtizedek borús légköre.
A hihetetlenül sokoldalú művész többféle grafikus és festészeti technikát használt, miközben verseket és prózát írt, új fotótechnikákkal kísérletezett és remek orgonista is volt. Művészetében integrálta az avantgárd elemeit, mégis képes volt a múlt hagyományaira építeni.
Szinte közhelynek számító szimbólumokat volt képes magasba emelni, és bennük választ keresni az élet nagy kérdéseire, miközben létrehozta saját, személyes mitológiáját. A repülés, az egek ostromlása, a magasság meghódítása Kondor kedvenc témái közé tartoztak.
A szimbólumai között megjelenő furcsa rovarok (Darázskirály), a madarak és a repülő szerkezetek (A műtücsök felröppentése) világa nyugtalanító érzést kelt közönségében. A klasszikus mitológia és a kereszténység szimbólumait ellentmondásos, nyugtalanító képekben fogalmazta újra. Műveit többek között Párizsban, Miamiban és Velencében is kiállították.
Egész életében foglalkoztatta a jó és rossz párharcának kérdése, az ember kísérthetőségének, a választás felelősségének a terhe. Krisztus alakjában megpróbálta megragadni azt az üzenetet, amely kortársai számára a legtöbbet mondhatott el lelkének szorongó szenvedéséből. (Pléhkrisztus, Krisztus a kereszten).
Kondor Béla: Késes ember (Forrás: Wikipédia / Gaborkklein / CC BY-SA 4.0 DEED)
Az ember örökké változó arcát és folyamatos küzdelmét gyakran állította szembe az angyalok távoli világának megfoghatatlan szférájával, miközben többféle értelmezést hordozó alakok vibráltak a vásznon. Önarcképsorozatának uralkodó eleme az aszimmetria, így erőteljes hangsúlyt kap az irracionalitás és a harmónia hiánya.
Életének legkiegyensúlyozottabb alkotása az 1968-ban készült, Szent Margit legendáját feldolgozó margitszigeti falikép. A művészetének csúcspontjaként számon tartott A szentek bevonulása a városba című alkotását szintén faliképnek szánta, de az végül múzeumba került.
A festmény összefoglalja Kondor művészetét: bemutatja az emberi történelem groteszk és tragikus oldalát, miközben nem mellőzi az iróniát sem. „Szerencsére nem vagyok modern” – mondogatta sokszor egy olyan korszakban, amikor a hagyományhoz való ragaszkodás vagy elszakadás élet-halál kérdése volt. Több nemzetközi kitüntetést, 1965-ben és 1971-ben Munkácsy Mihály-díjat, 1990-ben posztumusz Kossuth-díjat kapott. 41 évesen halt meg Budapesten 1972. december 12-én.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
28. A második világháború
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- Argentínában sem menekülhetett sorsa elől a „végső megoldás” végrehajtója, Adolf Eichmann
- Ciánkapszula és pisztoly vetett véget Hitler és Eva Braun másfél napos házasságának
- A bukott Duce maradványain vezette le háborús dühét az olasz nép
- A gyógyszeriparban, a közlekedésben és a számítástechnikában is óriási előrelépést hozott a II. világháború
- 1946-ban zárták be az utolsó, japán-amerikaiakat fogva tartó koncentrációs tábort
- Gránát elé vetette magát a brit katona, hogy megmentsen egy anyát és gyermekét
- Mindössze három fogolynak sikerült elmenekülnie a „nagy szökés” során
- Második világháborús tankot emeltek ki egy folyóból a Fülöp-szigeteken
- Olaszország átállása adta meg a löketet Magyarország német megszállásához
- Saját magáról mintázta Árpád vezért Feszty Árpád 19:05
- Még a hóhér sem bírta a király elleni merénylő vallatásának látványát 18:05
- Egyre súlyosbodó betegsége ellenére haláláig alkotott Alphonse Daudet 16:05
- A Városliget arculatához is hozzájárult az ezeréves Magyarország megünneplése 15:05
- Főleg regényeket írt, a köztudat mégis egy musicalhez köti Sólem Áléchem nevét 14:20
- A magyar kultúrával ismerkedhettek a washingtoni magyar nagykövetség rendezvényére érkezők 11:20
- A gyilkossági kísérlet után nem sokkal megbocsátott merénylőjének II. János Pál pápa 08:20
- A világ legcsúszósabb anyagaként döntötte meg a Guinness-rekordot Plunkett találmánya tegnap