Habár az összes bombázó odaveszett, sikeres volt az amerikaiak vakmerő akciója Japánban
2020. október 24. 08:34 Múlt-kor
Pearl Harbort követően a külső szemlélőnek könnyen az a benyomása támadhatott, hogy a szövetséges hatalmak napja leáldozott a Csendes-óceánon, és egy új hatalom, a felkelő Nap országa veszi át a helyüket. A folyamatos visszavonulások, és a Japánnal szemben elveszített csaták után az amerikaiak moráljára ráfért egy olyan siker, amellyel átvészelhették azt az időszakot, amely a háború fordulópontjáig eltelt. Ekkor született meg a Tokió-rajtaütés, vagy közismertebb nevén a Doolittle-rajtaütés terve.
Korábban
A tervezőasztalon
A visszaemlékezések szerint a merész ötlet először Francis Low sorhajókapitány fejéből pattant ki, aki Ernest J. King tengernagy törzsében szolgált, és tengeralattjáró-elhárítással foglalkozott. Egy norfolki tengerészeti hadgyakorlatot figyelve azonban felmerült benne az az ötlet, hogy mi lenne, ha a hadsereg bombázói is fel tudnának szállni egy anyahajóról.
A tengerészetnél ugyanis addig csak rövid hatótávolságú bombázók szolgáltak. Amennyiben a hadsereg gépei felszállhatnának egy anyahajóról, megoldódna az a probléma, hogy az őket szállító méregdrága anyahajót veszélynek tennék ki.
Amikor King meghallotta az ötletet, utasításba adta, hogy dolgozzanak ki egy tervet, mivel Roosevelt elnök már régóta szorgalmazta azt, hogy valahogy támadást kell indítani a japán szigetek ellen. Végül a feladat James (vagy ahogy nevezték, Jimmy) Doolittle-höz, az Egyesült Államok egyik leghíresebb pilótájához jutott, aki számos rekord megdöntője, emellett pedig képzett repülőmérnök volt.
Doolittle eredeti terve úgy nézett ki, hogy a hadsereg bombázói, megfelelő mennyiségű extra üzemanyagtartállyal felszerelve, egy anyahajóról emelkednek fel, majd a küldetésük után Vlagyivosztokban érnek földet.
Ahhoz azonban, hogy fel tudjanak szállni egy anyahajóról, meg kellett szabadulniuk minden plusz súlytól. Ráadásul a szovjetek nem engedélyezték a leszállást az orosz reptereken, mert ekkoriban élet-halál harcot vívtak a Harmadik Birodalommal az európai fronton, és aláírtak Japánnal egy megnemtámadási szerződést, hogy ne kényszerüljenek kétfrontos háborúra.
A tervet így módosítani kellett. Az amerikaiak végül Csang Kaj-sekhez fordultak, aki a Kínai Köztársaság vezetőjeként maga is háborúban állt Japánnal. Bár némi vonakodás után, de végül rábólintott a tervre, és rendelkezésre bocsátotta a szükséges reptereket, amelyek Sanghajtól 320 km-re délkeletre voltak.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
régészet
- Furcsa módon eltemetett „vámpírgyermek” sírjára bukkantak Visegrádon
- Sokat elárulnak a lápokban talált múmiák a régi Európáról
- Sírhalmaik mesélnek a szkítákról, a sztyeppe legendás harcosairól
- Már az ókor óta végeznek sikeres koponyaműtéteket
- Máig megoldatlan az ujj nélküli váci apáca rejtélye
- Pompeji titkait a modern technológia fejtheti meg
- Székeket akart vásárolni az ebédlőbe, végül a Stonehenge-t vette meg az angol ügyvéd
- Elsőre szerencsétlenül járt hegymászónak gondolták megtalálói Ötzi testét
- Olaszországi tartózkodása idején lépett kapcsolatba Garibaldival Pulszky Ferenc
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco 2024.11.20.
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein 2024.11.20.
