Már háromezer évvel ezelőtt népszerű volt a labdajáték Eurázsiában
2020. október 14. 10:49 MTI
Nagyjából háromezer évesek az Eurázsiában feltárt eddigi legrégebbi labdák - állapította meg egy nemzetközi szakemberekből álló kutatócsoport, amelynek eredményei egyebek között azt sugallják, hogy a közép-ázsiai lovas harcosok hajdanán labdajátékokkal tartották fitten magukat.
Korábban
A ma ismert legrégebbi labdákat nagyjából 4500 évvel ezelőtt készítették Egyiptomban, vászonból - olvasható az EurekAlert című tudományos hírportálon.
A kőből épített hatalmas pályák és a labdajátékosokat megörökítő ábrázolások tanúsága szerint a közép-amerikaik legkevesebb 3700 éve űznek labdajátékokat: a legkorábbi labdáik gumiból készültek.
Európa és Ázsia esetében azonban egészen mostanáig úgy vélték a kutatók, hogy a labdajátékok csak sokkal később jelentek meg: Görögországban nagyjából 2500 évvel ezelőtt, míg Kínában nagyjából 300 évvel később.
A Zürichi Egyetem kutatói német és kínai kollégáikkal együttműködve vizsgáltak meg három bőrlabdát, amelyeket az északnyugat-kínai Turpan szomszédságában lévő, régi Janghaj-temető sírjaiban tártak fel.
A 7,4-9,2 centiméter átmérőjű labdák 2900-3200 évesek lehetnek.
"Ez azt jelenti, hogy ezek a labdák nagyjából ötszáz évvel régebbiek, mint az Eurázsia területéről eddig ismert legrégebbi labdák és labdajáték-ábrázolások" - mondta Patrick Wertmann, az egyetem munkatársa. Hozzátette: sajnálatos módon azonban a rendelkezésre álló régészeti információk alapján nem lehet megmondani, pontosan hogyan játszottak ezekkel a labdákkal.
A legkorábbi görög ábrázolásokon a labdajátékosok futnak, míg a kínai ábrázolásokon a lovasok ütőket használnak.
A régészek Janghajban is találtak hasonló ívelt ütőket, ám azok még csak nem is a labdákkal azonos időszakból származnak. "A janghaji bőrlabdáknak nincs közük a gyeplabda vagy a lovaspóló korai változataihoz annak ellenére, hogy kettőt közülük lovasok sírjában találtak" - jegyezte meg Wertmann.
Az egyik lovas sírjában egy laminált íj és egy nadrág maradványait is feltárták.
Mindkét lelet a lovaglás és a lovas hadviselés új korszakát, valamint alapvető társadalmi változásokat jelez, amelyeket egyre fokozódó környezeti változások, valamint jelentős népességmozgások kísértek Közép-Ázsia keleti részén.
A tanulmány szerint a labdák és a labdajátékok már a kezdetektől fogva fontos részei voltak a testmozgásnak és a katonai tréningnek. A sportnak továbbá, akárcsak ma is, központi szerepe volt a társadalomban és széles körben űzött szabadidős tevékenység volt.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
6. Erdély etnikai, vallási helyzete a 16–18. században
II. Népesség, település, életmód
- Hogyan került Erdély Habsburg uralom alá?
- Erdély és Lengyelország számára egyaránt virágkort jelentett Báthory István uralkodása
- II. József haláláról tudósított nyitószámában az első erdélyi magyar újság
- Már ötéves korában megválasztották, de sohasem uralkodott az utolsó erdélyi fejedelem
- A trianoni békét "morális köntösbe öltöztették"
- Egyetlen hete maradt, hogy a forradalom hősévé váljon Gérecz Attila tegnap
- Alattvalói joviális öregúrként és zsarnokként egyaránt tekintettek Ferenc Józsefre tegnap
- Elkezdődött a nevezés a Kecskeméti Animációs Fesztiválra tegnap
- Nyugdíjba vonulás után is rendkívül népszerű maradt Both Béla tegnap
- Csaknem húsz évet kellett várni az Erzsébet híd újjáépítésére tegnap
- VIII. Henrik egyházszakadási törekvéseiért kis híján I. Jakab bűnhődött 2024.11.20.
- Vasmarokkal irányította Spanyolországot Francisco Franco 2024.11.20.
- Koncertjeinek bevételét gyakran fordította jótékony célokra Anton Rubinstein 2024.11.20.
