2020. tavasz: Halálos tudomány

A maják és aztékok hagyományos labdajátékát próbálják feltámasztani kutatók

2020. március 13. 16:03 Múlt-kor

A letűnt kultúrák iránt érdeklődők közül sokan hallottak már az „ulama” néven ismert, a spanyol hódítás előtt Mexikó és Közép-Amerika őslakosainak körében népszerű labdajátékról, amelynek jellegzetes vonása, hogy a játékosok csípőjükkel érintve mozgatják a labdát. Kevesebben tudják azonban, hogy a játékot ma is játsszák a hagyományőrzők, akik immár a tudományos világ is támogat törekvésükben.

Ulama
Mai hagyományőrzők játék közben (kép forrása: Wikimedia Commons)

A Mexikói Autonóm Nemzeti Egyetem (UNAM) saját kutatóközpontot alapított a játék elemeinek és változatainak feltérképezésére és vizsgálatára, emellett csapatokat állít fel, és népszerűsítésére is erőfeszítéseket tesz.

Az „ulama” („csípő”) a játék neve a navatl (náhuatl) nyelven, amelyet az aztékok is beszéltek – magának a labdának a neve „pok-ta-pok”. A játék létezéséről a lakosság is tud szerte a térségben, mivel eddig mintegy ezer pályát találtak Mexikó középső régióitól egészen Közép-Amerika országaiig.

Az „ulama” fontos része volt az itteni népek kulturális életének – az olmékok, a maják, a toltékok, a teotihuacáni kultúra és az aztékok is játszották.

A labda tömör gumiból készült, és akár három kilogrammot is nyomhat. A játékosok csípőjükkel lökdösve mozgatják a pályán, amelynek két végén a megfelelő gyűrűn átjuttatva szerezhetnek pontot.

Létezik a játéknak olyan változata is, amelyben alkarral is hozzáérhetnek a labdához a játékosok, illetve olyan is, amelyet nehezebb labdával és fa ütőkkel játszanak.

Az UNAM első kutatócsapata több tudományág szakértőiből állt össze, hogy a labda pontos múltbéli összetételére és konstrukciójára fényt derítsen – ez ugyanis máig nem ismert.

A csapat tagjai között megtalálhatók az Esztétikai Kutatóintézetének (IIE), a Kulturális Örökség Kutatásának és Fenntartásának Nemzeti Laboratóriumának, és az egyetem fizikatanszékének kutatói, valamint az „ulama” számos modern kori játékosa is.

A kutatók több irányból közelítik meg a történelmileg hiteles labda kérdését. Egyfelől az őslakos közösségekben mérik fel a fennmaradt tudást, emellett pedig a mai játékosok tapasztalatai is segítik őket annak eldöntésében, pontosan milyennek is kell lennie a labdának.

A harmadik információforrás a régészeti anyag, ugyanis néhány eredeti labda fennmaradt a hódítás előtti korból. Ezeket rendkívül óvatosan, károkozás nélkül kell megvizsgálniuk.

Annyi bizonyos, hogy az eredeti labdák a Castilla elastica nevű őshonos fa nedvéből előállított gumiból készültek.

Az UNAM kutatóinak célja az eredeti labdák rekonstruálása mellett az, hogy az UNESCO a szellemi kulturális örökség részévé nyilvánítsa az „ulamát”, és hogy elősegítsék a játék újraéledését szerte a térségben.

Utóbbi tőlük függetlenül már megkezdődött: 2015 óta rendezik meg a Mezoamerikai Ősi Ladbdajáték Világbajnokságát Mexikó, Belize, El Salvador, Honduras, Panama és Guatemala részvételével.

Mexikón belül több ligája is létezik a sportnak, amelyek az olmék, a maja, az otomi, a teotihuacáni, a tlaxcalai, a chiapasi vagy éppen az azték kultúrának megfelelően igyekeznek újjáéleszteni azt.

A játéknak még a spanyol konkvisztádorok is szemtanúi voltak számos alkalommal. Feljegyzéseikben kiemelt helyet kap, mennyire lenyűgözte őket a labda rugalmassága, ugyanis sokkal jobban pattogott, mint az Európában bevett, állati szőrrel töltött bőrből vagy levegővel töltött hólyagból készült játékszerek.

Ennek ellenére a játékot számos más őslakos szokáshoz hasonlóan betiltották, miután átvették a terület felett az irányítást.

A tiltás ellenére a játék túlélte az évszázadokat, főként Mexikó északnyugati részén. Az 1980-as években Roberto Rochín filmet forgatott az itteni hagyományőrzők játékáról, ami szélesebb körben is megnövelte az érdeklődést az „ulama” iránt. Rochín szintén része az UNAM kutatócsapatának.

Idén februárban az egyetem bölcsészkarának és kémiatanszékének diákjai saját csapatokat is alakítottak, amelyek egyelőre a kosárlabda-, illetve röplabdapályákon gyakorolnak. Az edzések nyíltak, és az egyetem biztatja a laikusokat megtekintésükre.

„Sokszínű közösség jön össze a pályán, és igyekszik megőrizni a játékot, különös tekintettel a gumilabda elkészítésére” – mondta el a diákok edzője, Daniel Santiago Luna.

2020. tavasz: Halálos tudomány
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft
„Ulama”-játékos a mexikói Sinaloa államban (kép forrása: Wikimedia Commons)
Legfrissebb
Legolvasottabb

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!