Íme az első ismert fotó, amely két vonat frontális összeütközése után készült

A Providence & Worcester névre hallgató, a két város között haladó vasútvonal akkoriban még csupán egyetlen sínpárból állt.

A korabeli vonatirányítási rendszer egy szigorú időbeosztásra alapozott menetrend alapján működött, a mozdonyvezetők – nem lévén a mai GPS-technológia, sem radar, sem vezeték nélküli távközlési hálózat – tulajdonképpen a saját óráikon követték, hogy éppen merre járhat egy adott szerelvény, és mikor kell a vele szemben érkezőnek utat engednie, vagyis egy mellékvágányra letérnie és addig várakoznia, amíg az egyetlen sínpár újra szabad nem lesz.

Súlyos baleset

1853. augusztus 12-én akkoriban már sokadszorra bizonyosodott be, hogy a rendszer nem teljesen tökéletes. A Providence felé tartó szerelvény, miután elérte a mellékvágányt és a menetrendben megszabott öt perces időintervallumot is várakozással töltötte, visszatért a fővonalra és folytatta útját Rhode Island állam fővárosa, az Egyesült Államok egyik legelső városa felé.

A worchesteri járat azonban még nem érte el ekkor a számára kijelölt várakozási pozíciót, és egy olyan kanyarban – amely mindkét mozdonyvezető számára beláthatatlannak bizonyult – a két vonat összeütközött. A becsapódás olyan nagy mértékű volt, hogy az előbbi szerelvény kazánja felrobbant.

Összesen 14 ember veszítette életét a szerencsétlenségben és további 17-en sérültek meg súlyosan.

A baleset okait elemezve később kiderült, hogy a worchesteri vonat vezetője volt a ludas és miatta késett a szerelvény, és bár teljes sebességgel haladva igyekezett kijavítani a hibát, terve nem sikerült.

Az ütközés helyszínét percekkel a katasztrófát követően lefényképezték, a dagerrotípiát pedig 1853. augusztus 27-én publikálták a The Illustrated News nevű hírlapban, így ez lett első sajtótermék lett, amely egy vonatszerencsétlenség utáni állapotokat rögzítő fényképet megjelentetett.

Szervezett baleset

Nem az összes vonatkarambol volt azonban katasztrófával egyenértékű. 1896 és 1930 között a szándékos vonatkarambolok – a roncsderbik előfutárai – nagy népszerűségnek örvendtek az Egyesült Államokban. Az első ütköztetés 1895-ben zajlott le Ohio államban.

A szervezők az ütközés helyszínétől 180-200 méterre nézőteret ácsoltak, majd a mozdonyokat a pálya két végébe állították egymással szemben. A tereprendezés mellett a legnehezebb feladat az volt, hogy találjanak két olyan bátor masinisztát, akik testi épségüket kockáztatva szórakoztatják a közönséget. A vállalkozó szellemű mozdonyvezetők megvárták a rajtjelzést, majd teljes gőzre kapcsolták járműveiket, és az ütközés előtt kiugrottak a vezetőfülkéből.

Az 1896. szeptember 15-i karambol volt az egyik leghíresebb, 40 ezer ember volt kíváncsi e látványosságra. Aznap két, 75 km/órás sebességgel robogó vonatszerelvény ütközött össze a Texas állambeli Wacótól 23 kilométerre.

A szervezők azonban nem számoltak a kazánházak felrobbanásával. Az ütközésről az egyik leghíresebb képet készítő fotós az őt elérő szegecsdarabtól „csak” a szeme világát vesztette el, az előidézett baleset azonban halálos áldozatokat is szedett.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

Horthy

• Legitimista meggyőződése ellenére hiúsította meg a második királypuccsot Bethlen István
• A Magyar Nemzeti Levéltárhoz került az egykori kormányzói család hagyatéka
• A kormányzó hitvese: Horthy Miklósné Purgly Magdolna
• Indiai vadászatok és lenyűgöző britek: Horthy Miklós a világ körül
• A köztársaságból kiábrándult Habsburg-pártiak gyűrűjében választották kormányzóvá Horthy Miklóst
• A nemzetmentőtől a nemzetvesztőig: hányféle Horthy-kép létezik?