Korábban nem ismert ókori államra utaló hieroglifákat találtak Törökországban

Az ókori civilizáció és fővárosa egyelőre nem kapott nevet, ám a becslések szerint a település fénykorában 300 hold területet is elfoglalhatott. A rejtélyes birodalom Kr. e. 1400-tól körülbelül Kr. e. 600-ig állhatott fenn.

A Chicagói Egyetem kutatói egy Türkmen-Karahöyük nevű magaslatnál folytattak régészeti felmérést tavaly, amikor egy helyi földműves említette a követ, amelyet az előző télen látott a csatorna vízében, ismeretlen jelekkel borítva.

„Egyenesen odasiettünk, és láttuk, hogy még mindig kiáll a vízből, úgyhogy beleugrottunk a csatornába, és derékig gázoltunk a vízben” – mondta el James Osborne, a Chicagói Egyetem Keleti Tanszékének professzora.

Mint kiderült, a kő egy sztélé része volt. A régészek az őket eligazító földműves segítségével ki tudták emelni a vízből.

„Azonnal látszott, hogy ókori, és felismertük az írást is: a luvi nyelvé, amelyet a bronz- és vaskorban használtak a régióban.”

A luvi az ismertebb hettitával rokon, az indoeurópai családhoz tartozó nyelv, amely a Kr. e. 7. századig igen elterjedt volt Anatóliában. A hettita nyelvvel ellentétben – amely az asszír ékírást vette át – saját hieroglif írásrendszert használt, amelynek sorai felváltva balról jobbra, illetve jobbról balra olvasandók.

A tanszék két szakértője, Petra Goedegebuure és Theo P.J. van den Hout által lefordított szöveg egy különleges hieroglif jelölést is tartalmaz, amely azt jelenti, hogy uralkodótól származó üzenetről van szó.

A hieroglif szöveg szerint egy bizonyos Hartapu király elfoglalta a közeli Muszkát – más néven Phrügiát. „A viharistenek Őfelségéhez hozták az ellenséges királyokat” – áll a sztélén.

A sztélé megtalálásának helyétől kevesebb mint 15 kilométerre található egy vulkáni hegy, ahol korábban előkerült egy másik ókori hieroglif szöveg. E szöveg szintén Hartapu királyról szól, azonban eddig semmiféle egyéb nyom nem állt a kutatók rendelkezésére róla.

A próza kompozícióját figyelembe véve a szakemberek a Kr. e. 8. századra datálják, azaz nagyjából a történelmi Midász király uralkodásának idejére.

Az ókori phrügiai uralkodó a görög-római mitológiában arról híres, hogy minden, amit csak megérintett, arannyá változott. A valóságban úgy tűnik, országa e rejtélyes állam riválisa volt.

Osborne szerint a Türkmen-Karahöyüknél elhelyezkedő város a maga 300 holdnyi területével a bronz- és vaskori Anatólia egyik legnagyobb települése lehetett. Idén nyáron további ásatásokat terveznek folytatni.

„Ebben a halomban paloták, emlékművek, házak lesznek. Ez a sztélé csodálatos, rendkívül szerencsés felfedezés volt – de mindössze a kezdet” – mondta Osborne.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

tavasz
Múlt-kor magazin 2018

• Géza fejedelem helyett felesége, Sarolt irányíthatta az országot
• A pornokrácia évtizedei Rómában – ki is volt az „igazi nőpápa”?
• A kormányzóné, Purgly Magdolna útja Sofronyától Estorilig
• Pergőtüzek krónikája
• Kormányzóné, anyakirálynő, hercegi nagymama - Szilágyi Erzsébet élete
• Péter Gábor, a „szovjet ügynök”
• Hét híres kutya a történelemből
• Verne valóra vált víziói
• Erzsébet királyné anyasága