Volt, aki féltette a túl sok szabadidőtől a népet a szabad szombatok bevezetésekor
2019. november 8. 14:12 Múlt-kor
„A veszély nem a szabadidőben rejlik, hanem az unalom szülte céltalanságban, amellyel némelyek ma még a kétnapos pihenőnek nekivágnak – elmélkedik Kékesdi Gyula a Népszabadság 1982. március 31-i számában azon, hogy vajon valóban jó dolog volt-e a szabad szombat bevezetése szűk egy évvel korábban.
Korábban
„A szabadidő veszélyeiről” című cikkben a szerző csupa olyan élethelyzettel illusztrálja a plusz szabadnapot, ami azt sugallja: felelőtlen döntés volt a magyar munkások millióira rászabadítani, hiszen úgysem tudnak mit kezdeni vele: „Mindjárt példák is felsorakoztak, s nem is csak a fiatalok céltalan ődöngéseiről, hanem a felnőttekről is, akik még nem tudnak mit kezdeni a két szabadnappal, illetve rosszul használják fel ezt az értékes lehetőséget. A társaság legfiatalabb tagja a szomszédját említette meg, aki azelőtt csak vasárnap itta le magát a sárga földig, most viszont már szombat délelőtt is jó alkalma nyílik az italozásra”.
Napjainkban a legtöbb ember számára természetesnek tűnik a kétnapos hétvége, azonban ez az ipari forradalom óta sehol sem volt jellemző, így a szocialista Magyarországon sem.
A gazdasági konszolidáció, egyszersmind a társadalmi egyensúly kényes rendszerének megóvása érdekében döntött végül úgy 1981-ben a pártvezetés, hogy az ország felnőtt lakossága fokozatosan áttérhet az egyébként Európa-szerte már az 1960-as évek óta bevezetett ötnapos munkahétre.
Mindehhez egy áprilisi kormányrendelet teremtett jogalapot, amelynek nyomán július 1-jével immár csak minden második héten kellett szombaton is dolgozni járnia a felnőtt lakosságnak. A heti munkaidő ekkor még 42 óra volt, amely csak 1984-ben csökkent 40 órára.

További hasonló érdekességeket olvashat a XX. századi magyar történelemről a Múlt-kor őszi különszámában.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.

3. Az ipari forradalom
I. Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra, pénzügyi és gazdasági ismeretek
- Ausztál kőművesekre, sztrájkok áldozataira és Szent Józsefre emlékezünk május 1-jén
- A bálnavadászat brutális gyakorlata olajozta be az ipari forradalom fogaskerekeit
- Az ipari forradalom szennyezésének legkorábbi nyomait mutatták ki a Himalája gleccserében
- A niagarai vízerőműhöz is szállított alkatrészeket a Škoda Művek
- Száz évre romba dőlt a kínai gazdaság, miután a britek megszerezték a tea titkát
- Egy chicagói sztrájk halálos áldozatainak emléknapja volt eredetileg május 1.
- Gőzerővel indította el az ipari forradalmat James Watt találmánya
- Meglepő vége lett a ló és a gőzmozdony versenyének 1830-ban
- Mi volt az angol ludditák igazi célja a géprombolással?
- Különös viking sír Norvégiában 18:05
- Ősi hitvilág a natufi kultúrából 16:05
- Sárkányok Kabul felett - A Sámán Pajzs hadművelet nyomában 15:30
- 3600 éves bronzkori metropoliszt tártak fel a kazah sztyeppén 14:05
- Napóleon és Kuba: egy halotti maszk rejtélyes története 12:05
- Fejezetek egy pompeji-i gyorsétterem történetéből – egyiptomi kerámiaváza került elő a romok közül tegnap
- Arábia – az ősi illatok földje tegnap
- Léteztek-e női gladiátorok az ókori Rómában? tegnap













