2024. őszi különszám: Ármány és szerelem a Fehér Házban
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Korabeli fotók a 19. századi Irán híres szépségének tartott hercegnőről

2018. november 14. 12:48 Múlt-kor

A társadalom szépségről alkotott fogalma jelentősen változott a történelem során. Elég csak a Willendorfi vénusz szoborra gondolni, hogy lássuk, egykor a telt, kövér megjelenés kifejezetten eszményi volt az emberek körében. A szépségideál változásának egy korban hozzánk közelebbi példája játszódott le a 19-20. századi Iránban.

A perzsa állam lakói a 19. századig még gyökeresen eltérően vélekedtek a szépségről, mint a nyugati emberek. Mai szemmel szinte hihetetlennek tűnhet, de a nőket jellemzően akkor tartották szépnek, ha minél férfiasabb volt a megjelenésük. A dús szemöldök és a hetyke bajusz például olyannyira népszerűnek számított az asszonyok körében, hogy ha valaki nem rendelkezett „szerencsés” génekkel, akkor gyakran festéssel vagy valamilyen műszőrrel igyekeztek pótolni eme hiányosságot.

A férfiak megjelenését ezzel szemben épp akkor tartották előnyösnek, ha az minél „nőiesebb” (a mai fogalmaink szerint értve), tehát részükről elvárt volt a simára borotvált arc és a vékony testalkat. Korabeli perzsa párok fotóin így gyakran csak az öltözetből állapítható meg, hogy ki a nő és ki a férfi.

A 19. század második felében aztán Irán rohamos változáson ment keresztül. Nászer ad-Din sah uralkodása alatt az ország nyugati mintára modernizálódott. Fejlődött az oktatás, megnyitotta kapuit Irán első egyeteme, kiadták az első újságot, csökkent a papság befolyása az igazságszolgáltatási rendszerben és komoly lépések történtek a haderő fejlesztése érdekében is. Érdekesség, hogy utóbbi törekvésében még egy osztrák-magyar katonai misszió is segítségére volt az ambiciózus sahnak.

A nyugati minták természetesen a társadalom életébe is átszivárogtak, így a perzsa szépségideál is fokozatosan átadta helyét az általunk is ismertnek. Ez azonban korántsem ment egyik napról a másikra, amit jól bizonyítanak a Nászer sah lányáról, az 1883-ban született Zahráról készült fényképek is.

A perzsa udvarban Zahra hercegnő a modernizáció lelkes híve volt, és különösen a női jogok tekintetében számított élharcosnak. Ő volt az első az uralkodói család női tagjai közül, aki felhagyott a hidzsáb viselésével és kiemelkedő szerepe volt az – akkor még földalatti – iráni nőjogi mozgalom megalapításában is.

Megjelenése azonban még egyértelműen a hagyományos ízléseket követte. Egy népszerű legenda szerint nem kevesebb mint 13 fiatal férfi követett el öngyilkosságot amiatt, mert a hercegnő nem viszonozta szerelmüket. Ha ez valószínűleg túlzás is, az azonban bizonyos, hogy Zahra a századforduló Iránjának híres szépségének számított.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2024. ősz: 1944 – A szégyen éve
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
12 450 ft 9 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár