Online is elérhetők a királyhoz intézett beadványok

Az iratok két kategóriába sorolhatók: az egyikben olyan beadványok szerepelnek, amelyek valamilyen, a szokásjog által nem szabályozott sérelem esetén kérik az uralkodó közbenjárását; a másik pedig olyan dokumentumokat tartalmaz, amelyekben valamilyen nagy szívességet kérnek a királytól.

A beadványok formája is nagy változatosságot mutat: néhány beadványt kizárólag a királynak címezték, másokat a királynak és a parlamentben lévő tanácsnak, a többit pedig valamely állami tisztségviselőnek. A korábbi iratokat latinul fogalmazták, de a dokumentumok többsége anglo-normann nyelven íródott. A Hivatalos írásokban az angolt ugyanis csak a XV. századtól kezdték használni.

Keresgéljen Ön is a beadványok között!

A petíciók tartalma a lovagok sérelmeitől a közügyek gondjaiig terjednek, és nem sokban különböznek a mai problémáktól. Az egyik 1411-ben kelt beadványban egy londoni selyemkészítő asszony például arról panaszkodik, hogy az olcsóbb "lombardiai és más külföldi" selyem tönkreteszi a hazai kereskedelmet, és úgy sejti, hogy az erre a gyengébb minőségű árura kivetett adó fele a király magánkincstárát gazdagítja. Minden bizonnyal már ekkor is problémát jelentettek a bűnözők és az Angliában és Wales-ben dolgozó bevándorló iparosok miatti munkanélküliség.

David Crook, az Állami Levéltár munkatársa szerint a beadványok bepillantást nyújtanak a kor mindennapi életébe. "Minden egyes beadvány részletes információkat tartalmaz a beadvány készítőjének életkörülményeiről, valamint egyéb társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális állapotokat is tükröz. Sok értékes kutatási anyagot szolgáltatnak a világ kutatói, történészei és amatőr történészei számára."