2022. tél: A szeretet mártírjai
ITT vásárolhatsz termékeinkből

Több millió szavazat a modern világ hét csodájára

2006. július 7. 12:30

Az ókori világ hét csodájának mintájára még egy évig szavazhatunk a világ csodáinak újabb listájáról. A Hét Új Csoda Alapítvány hét nyertest fog bejelenteni 2007 hetedik hónap hetedikén.

Korábban


A világ 7 új csodája

Bő kétezer év elteltével az UNESCO 1999-ben szavazást kezdett arról, hogy a mai kor embere mit tart a világ hét új csodájának. Egyelőre a Kínai Nagyfal vezet toronymagasan, második a tibeti Potala Palota. Bronzérmes a római Kolosszeum. És amik még benne vannak a hétben: a mexikói Chichén Itzá, az indiai Taj Mahal, a Húsvét-szigetek, és a pisai Ferdetorony.


Csalás a világ 7 új csodájáról zajló szavazáson

Az UNESCO internetes szavazást kezdett arról, hogy a mai kor embere mit tart a világ hét csodájának. Ám a szavazás lezárása előtt másfél évvel csalót kiáltanak!

Még egy évig szavazhatunk

Az ókori világ hét csodája
Szemirámisz függőkertje, Alexandriai világítótorony, Olimpiai Zeusz-szobor, Kheopsz fáraó piramisa, Rhodoszi Kolosszus, Epheszoszi Artemisz templom, Halikarnasszoszi Mauzóleum

A zürichi Hét Új Csoda Alapítvány (New 7 Wonders Foundation) kampányt indított a világ csodáiról egy svájci filmproducer, múzeumi kurátor, felfedező, Bernard Weber kezdeményezésére. Az ötödik éve tartó szavazás utolsó évében a legtöbb jelölést kapott 21 építményre lehet szavazni az interneten.

A csodalistát nemzetközileg elismert szakértők segítségével 2006. január elsejére véglegesítették: a 77 legtöbb szavazatot kapott jelölés közül ők válogathatták ki a 21 finalistát, amelyre most még egy évig le lehet adni a szavazatokat.

A szakmai zsűri vezetője az UNESCO korábbi főnöke, Federico Mayor Zaragoza; a zsűriben helyet kapott a világhírű argentin-amerikai építész, Cesar Pelli; továbbá Harry Seidler bécsi-ausztrál építész; az építészet legrangosabb díját (a Pritzker Építészeti Díjat) elsőként elnyert nő, Zaha Hadid; a szintén Pritzker-díjas Tadao Ando, Yung Ho Chang, a kortárs kínai építészet nagykövete; és Aziz Tayob, Dél-Afrika első fekete építésze.

A Le Corbusier utolsó épületeként ismert zürichi Heidi-Weber-Museum által befogadott svájci alapítvány a globális kampányból származó bevételeket műemlékfelújításra kívánja felhasználni.

Az ókori hét csoda közül csak a gizai Nagy piramis szerepel a 21-es csodalistán (mivel a többiből gyakorlatilag semmi sem maradt), de helyet szerzett magának a Stonehenge, a Sydney Operaház, a párizsi Eiffel-torony, a moszkvai Kreml, a római Colosseum, a jordániai Petra ősi városa, a Maliban található Timbuktu, az indiai Taj Mahal, a kambodzsai Angkor Wat, az athéni Akropolisz, a spanyol Alhambra és a Kínai Nagy Fal is.

Az alapítványt vezető svájci filmproducer, Bernard Weber világkampánya keretében az Endemol tévétársaság filmsorozatot is készít a helyszínekről. Egy év múlva tehát világszerte sugárzott élő tévéadás alapján értesülhetünk a világ új hét csodájáról.

Ön szerint van olyan magyarországi építmény, ami világcsodának számít? Itt várjuk véleményét.

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

2022. tél: A szeretet mártírjai
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
9 945 ft 8 990 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 14 990 Ft

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!

Bezár