Irigységtől fűtve kegyetlenkedett foglyaival Irma Grese, az „auschwitzi hiéna”

Grese 1923. október 7-én született öt gyermek közül harmadikként a weimari Németország Mecklenburg-Strelitz államában, ahol édesapja tehenész volt. 13 éves volt, amikor édesanyja öngyilkosságot követett el: sósavat ivott, miután megtudta, hogy férje egy helyi kocsmáros lányával folytat viszonyt.

Ifjúsága során egyéb gondok is jelentkeztek, főként az iskolában. 1945-ös tárgyalásán nővére, Helene tanúként azt állította, Gresét sokat bántották társai, és a lányban nem volt meg a bátorság a védekezésre. A pokolivá vált környezetet 15 éves korában hagyta el.

Hogy pénzhez jusson, Grese előbb egy tanyán dolgozott egy fél évet, majd újabb fél évet egy boltban. Ápoló szeretett volna lenni, amivel több éven át próbálkozott, azonban a munkaügyi hivatal a minősítés megszerzésében megakadályozta.

Az elhelyezkedésben az 1940-es évek elején az SS-be való belépés segítette. Sok korabeli fiatal némethez hasonlóan rá is nagy hatással volt Hitler, az 1930-as években már a Hitlerjugend és a Bund Deutscher Mädel (BDM) női ifjúsági szervezet tagja is volt.

Az SS női „segédeinek” (Helferin) kiképzőközpontja a csak nőket fogva tartó ravensbrücki koncentrációs tábor közelében volt. A kiképzést követően önként jelentkezett a táborban való munkára.

1942-től Grese őrként dolgozott a táborban, majd 1943-ban áthelyezték Auschwitz-Birkenauba, a később leghírhedtebbé vált haláltáborba. Grese itt kitüntette magát a foglyokkal való kegyetlenkedéssel, és hamarosan az SS-Rapportführerin rendfokozattal büszkélkedhetett – a nők által elérhető második legmagasabb fokozat volt ez a náci paramilitáris szervezet ranglétráján.

Megnövekedett hatalmával egyre több női rab tartozott a felügyelete alá, néhányan közülük a háborút követően részletes beszámolókkal álltak elő tevékenységéről. Habár a náci nőkről keletkezett irodalmat sok esetben torzítják a szexista nézetek, Grese esetében a túlélők emlékei egybehangzóak.

Egyikük, a kolozsvári születésű Lengyel Olga Franciaországban, majd az Egyesült Államokban adta ki visszaemlékezését, amelyben arról írt, Grese – talán irigységtől vezérelve – mindig a legszebb rabokat küldte elsőként a gázkamrákba.

Wendy A. Sarti amerikai történész Nők és nácik: A népirtás végrehajtói című könyvében arról ír a Grese tárgyalásán elhangzott tanúvallomások alapján, Grese kedvelt „fegyelmezési” módszere volt a nők melleinek ütlegelése fonott ostorával. Gyakran eresztette kutyáját az általa felügyelt rabokra, illetve rendszeresen rugdosta őket véresre szegecselt csizmájával.

Lengyel leírása szerint Grese a tábor személyzetének számos tagjával, köztük a főorvos Josef Mengelével is viszonyt folytatott.

1945 elején Grese egy rabokat Auschwitzból Ravensbrückbe átszállító alakulattal tartott, így április 17-én itt esett a brit csapatok fogságába. 45 másik lágerőrrel együtt a brit hadbíróság által a genfi konvenciók alapján lefolytatott, úgynevezett belseni tárgyaláson ítélték el, az övé a 11 halálos ítélet egyike volt.

A mindössze 22 éves Grese 1945. december 13-ai, akasztás általi kivégzésével lett a legfiatalabb személy, akit a 20. század során brit hatóságok végeztek ki.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 20% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

12 450 ft 9 990 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 14 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

8. Budapest világvárossá fejlődése
II. Népesség, település, életmód

• Fennállása alatt számos történelmi személy szobrát lecserélték a millenniumi emlékművön
• Időutazás a millenniumi ünnepségekre: 125 éve utazunk a Ligetbe a föld alatt
• Sokáig csak esernyővel lehetett átmenni a budai Alagúton
• Egykor a Városliget zenepavilonjai nyújtották a főváros legnépszerűbb szórakozását
• A gazdag és szegény gyermekek egyaránt birtokba vették a Városligetet a „boldog békeidőkben”
• Széchényi Ödön víziója által a világ második siklójával büszkélkedhet a főváros
• Az idők során szinte minden sportra biztosított lehetőséget a Városliget
• 800 mázsa lőport adott Ferenc József a budai Alagút építéséhez
• A kiállítások és vásárok hozták el az éjszakai fényt a Városligetbe