560 éve választották kormányzóvá Hunyadit
2006. június 6. 11:02
1446. június 6-án a pesti országgyűlés Hunyadi János erdélyi vajdát kormányzóvá választotta V. László kiskorúságának idejére. Bonfini, Mátyás király udvari történetírója tömören így foglalta össze Hunyadi életútját: `Jó fegyvernökből a legerősebb vitéz, vitézből a legkiválóbb hadvezér lett.` A kereszténység védelmezője egyenesen a pápától kapta a Krisztus bajnoka címet. Ki volt, honnan indult ez a férfi, aki egyszerű udvari vitézből néhány év leforgása alatt az ország első emberévé vált, akinek a nevét csakhamar egész Európa megismerte?
Korábban
Az 1444 utáni válságos évek feladatainak megoldására az adott viszonyok között senki más nem lett volna képes, mint a fél országrészre kiterjedő birtokokkal, tekintélyes familiárisokkal, a királyi jövedelmek jelentős részével rendelkező Hunyadi. A hatalmas örökség tette lehetővé családjának, hogy a halála után kitört polgárháborúban felülkerekedjék, és kiváló képességű fiát, Mátyást az ország királyává választassa. |
A hatalmi vákuum kitöltésére az 1446. június 5-én kezdődő pesti országgyűlés nemessége június 6-án a Rákos mezejére vonult és Hunyadi János erdélyi vajdát egyhangúlag kormányzóvá (gubernátorrá) választotta V. László kiskorúsága idejére. Hunyadi korlátozott királyi hatalmat kapott: 12 tagú igazságszolgáltatási tanácsot rendeltek mellé, az ország kormányzásában egy négyfős állandó országtanács segítette. Az ő hozzájárulásuk kellett a bárók és főpapok kinevezéséhez. Birtokot csak 32 jobbágytelek nagyságig adományozhatott, a pénzügyi, adókivetési jogot szabadon gyakorolhatta.
Hunyadi hét esztendeig töltötte be a kormányzói tisztséget, kormányzósága alatt kiteljesedett a magyar rendi állam, a döntésekben való részvételt kiterjesztették minden birtokos nemesre, törvényt hoztak az évenkénti országgyűlésről. Ezen a meghívott bárók és főpapok mellett a megyei nemesség követei vehettek részt, de többször - első ízben az 1446. évi kormányzóválasztáson - a teljes nemességet is meghívták. Az országos politika irányítása azonban továbbra is az oligarchia kezében maradt.
Hunyadi 1453-ban, V. László trónra lépésekor lemondott tisztéről és az ország főkapitánya lett, de az ország jövedelmei és a királyi várak továbbra is a kezén maradtak. Emellett megkapta a besztercei szászok kerületét, örökös grófi címmel. Ez volt az első eset Magyarországon, hogy a király főnemesi címet adományozott.
(Múlt-kor/MTI)
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
Szovjetunió
- Lenin születésnapjának évfordulójához időzítették a Szojuz–10 űrhajó első repülését
- A németeket vádolta meg a Szovjetunió a katyńi események után
- Az autogramkérők ostromát is ki kellett állnia Gagarinnak
- Teljes atomleszereléssel válaszoltak volna a szovjetek a „csillagháborúra”
- Fel akarták gyújtani a nyilasok a visszaadott 48-as honvédzászlókat
- Férjét indult megbosszulni a szovjet harckocsizó özvegy
- Tagadta bűnösségét a kémkedés miatt kivégzett Rosenberg-házaspár
- Évtizedekig tiltották Bulgakov műveit hazájában
- Molotov nem ellenkezett, mikor feleségét a lágerbe küldték
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása 11:20
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata 09:50
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet 09:05
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap
- Az 1848–49-es forradalom és szabadságharchoz kapcsolódó emlékhelyeket keresnek tegnap
- A húsvéti felkelés az első lépést jelentette az ír függetlenség felé tegnap