Azonnal heves indulatokat gerjesztett világszerte Churchill híres fultoni beszéde
2020. március 5. 08:38 Múlt-kor
„Sötét idők köszönthetnek ránk újból (…) A Balti-tenger melletti Stettintől az Adriai-tenger melletti Triesztig egy vasfüggöny ereszkedik le a kontinensre” – mondta Winston Churchill volt brit miniszterelnök 1946. március 5-én, a fultoni (USA) Westminster College-ban elhangzó beszédének legtöbbet idézett részében. A politikus igyekezett felhívni hallgatósága figyelmét, hogy amennyiben az angolszász hatalmak nem lépnek fel kellő eréllyel, Európa kommunista uralom alá kerülhet.
Korábban
Bár sokan a hidegháborús korszak kezdetének, és egyben jelképének tartják a beszédet, Churchill csak egy pontos látleletet adott a kontinensen a második világháború befejezése után kialakult helyzetről.
A szövetségesek már a Hitler elleni háború utolsó éveiben is geopolitikai érdekeik érvényesítésére koncentráltak, amikor pedig véget ért a világtörténelem legtöbb emberéletet követelő fegyveres konfliktusa, az addig stratégiai megfontolásból óvatos felek nyíltan szembekerültek egymással.
Churchill, Nagy-Britannia második világháború alatti miniszterelnöke akkortájt a konzervatív ellenzék vezéreként tevékenykedett, de az USA-ban magánemberként tett látogatást.
A nagy tekintélyű politikus szavára azonban mindenki odafigyelt, így nem csoda, hogy fultoni beszéde villámgyorsan bejárta a világsajtót, és rendkívül heves indulatokat gerjesztett.
A szovjet vezetők azonnal háborús uszítással vádolták meg Churchillt, és a felháborodott hangokhoz csatlakoztak – bár nem mindannyian meggyőződésből – a szovjet megszállás alatt lévő országok vezető politikusai is.
A szovjetek és csatlósaik azonban nagyvonalúan átsiklottak afelett, hogy 1946 februárjában, vagyis néhány héttel korábban Sztálin is elmondott egy olyan beszédet, amely a hidegháború jelképes kezdeteként is felfogható.
A szovjet diktátor ún. választási beszédében a Vörös Hadsereg erejéről és a szovjet társadalmi rendszer kapitalizmusénál haladóbb jellegéről szónokolt. A több évtizedes küzdelem elkezdődött.
Támogasd a
szerkesztőségét!

történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.

Szovjetunió
- „A kémkedést még talán el lehetne viselni, ha tisztességes emberek végeznék.”
- Kilenc tévhit a Barbarossa-hadműveletről
- Sorsdöntő hibát vétett Németország a Szovjetunió haderejének alábecslésével
- Forródróttal a hidegháborúban, avagy így tartotta egymást sakkban a két nagyhatalom
- A náluk sokkal sárosabbak vallomásai vezettek a Rosenberg-házaspár kivégzéséhez
- Egy szovjet textilgyári munkásnő életveszélyes kalandjai a világűrben
- Amikor egy vakmerő nyugatnémet pilóta autogramot osztogatott a moszkvai Vörös téren
- Templomba járó katolikus volt az FBI legkártékonyabb szovjet „téglája”
- A szavazás, amely a függetlenség útjára vezette Lettországot
- A fekete Buffalo-katonák, akik átkerekeztek a Vadnyugaton 19:20
- Valóban a nándorfehérvári győzelem hírét vitte a déli harangszó? 18:00
- Még a 20. században is felbukkantak elefántok a világ harcterein 16:17
- Tűpontosan ábrázolta és kíméletlen kritikával illette a magyar társadalmat Móricz Zsigmond 14:50
- Biciklivel akarta meghódítani az eget, és talán a csillagokig is eljutott Antoine de Saint-Exupéry 10:30
- Rózsaszín hóbortjával és meztelen mutatványaival tűnt ki Hollywoodban Jayne Mansfield 08:50
- Döntő győzelem vezéráldozattal, avagy így veszett oda az oszmán szultán Rigómezőnél tegnap
- Féltve őrzött kincseink: hogyan jutottunk el a faládáktól a páncéltermekig? tegnap