2020. tavasz: Halálos tudomány

Kiment a mosdóba, majd a vonaton hagyta 1953-ban a hidrogénbomba titkos dokumentumait

2019. december 11. 15:21 Múlt-kor

Bárkivel megesik, hogy elfelejti, pontosan hol is parkolt, hogy elhagyja a lakáskulcsát vagy a mobiltelefonját, esetleg a metrón felejti a bevásárlószatyrát. John Archibald Wheeler princetoni fizikus is hasonlóan feledékenynek bizonyult 1953 januárjának egyik ominózus éjszakáján, azzal a különbséggel, hogy ő az első hidrogénbomba tesztjéről szóló, szigorúan titkos kormánydokumentumokat felejtett egy éjszakai utazás során a vonaton. A kínos eset részleteit most először tárták a nyilvánosság elé.

Az 1954. április elsején felrobbant hidrogénbomba
Az 1954. április elsején felrobbant hidrogénbomba

John Archibald Wheeler (1911-2008) kiemelkedő amerikai elméleti fizikus volt, többek között tőle származik a fekete lyuk kifejezés, de úttörője volt a kvantumgravitációnak, valamint az atommaghasadásnak és részt vett a Manhattan tervben is. A későbbiekben az általános relativitáselmélet kibővítésén munkálkodott, és ő vezette be a köztudatba a féregjárat fogalmát. A munkásságának egyik kevéssé ismert és még kevéssé dicsőséges oldala volt az az eset, amikor egy különleges érzékenységű, kormányzatilag titkosított anyagot, nevezetesen a hidrogénbomba tesztjeinek leírását tartalmazó mappát felejtett a vonaton, miután meglátogatta a mellékhelyiséget.

Hogy miként történt az ominózus eset, azt csak közel hét évtized után tudták feldolgozni a történészek, és most hozták nyilvánosságra az eset körülményeit. A Wheelerről készült FBI-aktákat ugyanis nemrégiben oldották fel a titkosítás alól, Alex Wellerstein, a New Jersey állambeli Hobokenben székelő Stevens Institute of Technology munkatársa pedig úgy döntött, közelebbről megvizsgálja, mi is történt azon a „végzetes” vonatúton. Az eredményeit a Physics Today című folyóiratban tette közzé.

Az 1940-es években az amerikai – pontosabban fogalmazva a nemzetközi – kutatócsapat az első atombomba kifejlesztésével felnyitotta Pandora szelencéjét, és korábban elképzelhetetlen erejű pusztító fegyvert hozott létre. A második világháború után a kutatások tovább folytak egy még nagyobb volumenű fegyver, a hidrogénbomba létrehozása irányában, amely több száz atombomba erejével vetekedett.

A munkálatok java része Dél-Karolina államban zajlott, ám például a Matterhorn B-re is keresztelt projekt egyik elméleti irányítója, John Archibald Wheeler a Princeton Egyetemről dolgozott.

Éjjeli vonatút

Az Egyesült Államok 1952. november 1-jén robbantotta fel első (még egyébként nem „bevethető méretű”) hidrogénbombáját, mégpedig a Csendes-óceán déli részén, a Marshall-szigetekhez tartozó Eniwetok-atollon. A robbanás hatósugara megközelítőleg tízszer akkora, az ereje pedig ezerszer akkora volt, mint a hét évvel azelőtt felrobbant atombombáknak, olvasható az amerikai hadsereg archívumában. Az atollhoz tartozó Elugelab-sziget, ahol maga a teszt lezajlott, szó szerint a semmivé lett.

Nem minden amerikai tudós és hivatalnok támogatta a már szó szerint apokaliptikus fegyver létrehozását. A hidrogénbomba-projekt pártfogói azonban azzal érveltek, hogy elengedhetetlen, hogy lépést tartsanak a szovjet fejlesztésekkel. A támogatók, többek között az Atomenergiai Vegyesbizottság összeállított egy 91 oldalas dokumentumot, amelyben a program fejlődésének főbb állomásait mutatta be a sikeres tesztekig bezárólag. Ebből egy hat oldalas kivonatot küldtek át Wheelernek felülvizsgálatra. A „top secret” megjelöléssel ellátott iratokat a fizikus végül egy éjszakai vonatút során vitte el a Princetonról Washingtonba 1953. január 6-án.

Wellerstein kutatásai szerint Wheeler egy fehér borítékba helyezte az iratokat, és felszállt az aznap este helyi idő szerint 21.01-kor induló vonat hálókocsijába, amely a főváros felé tartott. Az FBI-ügynököknek később úgy mondta, elalvás előtt kivette a borítékból a lapokat, és az ágyában fekve olvasgatni kezdte. Amikor reggel felébredt, egy még nagyobb tasakba csúsztatta, és magával vitte a mosdóba. És annak rendje és módja szerint ott is hagyta. Amikor rádöbbent, hogy valami hiányzik, visszaszaladt a mosdóba, a borítékot megtalálta, és nem volt nyoma annak, hogy bárki is kinyitotta volna. Később azonban a kíváncsiság kedvéért újra felbontotta, a dokumentumok pedig nem voltak benne. A kétségbeesett fizikus eredménytelenül kutatott a lába kélt iratoknak, végül az FBI is beszállt a vadászatba.

Az FBI-feljegyzések szerint igen nagyfokú hajsza kezdődött meg az eltűnt dokumentumok után. Átfésülték Wheeler hálófülkéjét, majd az egész vonatot is. A legfelsőbb döntéshozók még azt is komolyan fontolóra vették, hogy szövetségi ügynökökkel árasztják el a Philadelphia és Washington közötti járatokat, és minden négyzetcentimétert átvizsgálnak a papírok után, ám az ötletet végül elvetették.

Az eredménytelenül zárult nyomozás végén az FBI arra a következtetésre jutott, hogy a hiányzó dokumentumok sorsát feltehetőleg nem lehet összekötni semmilyen kémkedésre irányuló magatartással, és az eltűnése – még abban az esetben is, hogy a nyomozás nem tudta pontosan kideríteni, mi történt velük – véletlen és hétköznapi volt. „A legvalószínűbb forgatókönyv az lehetett, hogy Wheeler elfelejtette visszatenni a lapokat a borítékba elalvás előtt vagy után, és talán valamiképpen a kukában landoltak” – írta Wellerstein a tanulmányában. Ám ez csak egy feltételezés, minden bizonnyal már sohasem derül ki az igazság.

2020. tavasz: Halálos tudomány
Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (4 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 25% kedvezménnyel.
A 4. lapszámot ajándékba adjuk.
6 368 ft 4 776 Ft
Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 65% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.
20 000 ft 6 990 Ft
Eckehard W. Mielke és John Archibald Wheeler (jobbra) 1985-ben

Játsszon!

Miről híresült el I. Miklós pápa?

Történelmi adattárak

Mi történt a szülinapomon?

Adja meg e-mail címét, és hetente megküldjük Önnek a Múlt-kor legjobb írásait!