Az emberélet nem számított, Észak-Vietnám elérte célját a Tet-offenzívával

Amerikai tengerészgyalogosok kísérnek egy, a városba tüzelő M48A3 Patton típusú harckocsit Hue városfala mellett (kép forrása: Flickr)

A stratéga emberéletet semmibe vevő, csak a hosszú távú célt szem előtt tartó szemléletmódjának remek példája volt a Vietkong által 1968. január végén megindított, február végéig tartó Tet-offenzíva. Bár az északiak több tízezer embert vesztettek, a hadjárat fordulópontot jelentett a vietnámi háború történetében.

Rádiózó amerikai tengerészgyalogosok Hue városában, a külső városfal mellett. Érdekesség, hogy egyikőjük kezében egy kínai gyártmányú Kalasnyikov-gépkarabélyt tart. (kép forrása: John Olson / Stars and Stripes)

1968. január 31-én az offenzíva keretein belül 70 ezer kommunista gerilla több mint száz közép-és dél-vietnámi városban indította meg összehangolt támadását.

A dzsungelharchoz szokott amerikai katonai vezetést teljesen váratlanul érte az akció. A leghevesebb harcok Hue városában folytak, ahol a kommunisták több ezer civilt végeztek ki, az amerikaiak pedig több történelmi épületet is lebombáztak.

Egy kíváncsi gyermek áll egy dél-vietnámi katona mellett Saigon egyik külvárosában, amelyet Vietkong gyanúsítottakat keresve kutatnak át a dél-vietnámi és amerikai erők (kép forrása: historycentral.com)

A gerillák kezdeti sikerei után az amerikaiak ellentámadása teljesen megroppantotta az északi erőket, és az offenzíva néhány hét után kifulladt.

A kommunisták hatalmas veszteségeket szenvedtek. Míg dél-vietnámi és amerikai részről a halálos áldozatok száma ötezer alatt maradt, a Vietkong több tízezer embert vesztett a harcok során.

Amerikai katonai rendészek egy, a saigoni nagykövetség elleni támadás során elfogott gerillával (kép forrása: greenleft.org.au)

Giap terve azonban – tízezrek élete árán – bevált. A kommunisták óriási tartalékokkal rendelkeztek emberanyag tekintetében, így a korlátozott háborút vívó amerikaiak nem bízhattak abban, hogy kivéreztetik ellenségüket.

Az USA-t ráadásul elárasztották a véres harcokról készített, sokkoló képek és videók, melyek közül a saigoni amerikai nagykövetség elleni támadás képei különösen nagy hatással voltak az amerikai polgárokra.

Johnson elnök a közvélemény nyomásának köszönhetően bejelentette, hogy nem indul a következő elnökválasztáson, visszahívta az amerikai csapatok főparancsnokát, Westmoreland tábornokot, májusban pedig megkezdődtek az USA és Észak-Vietnám közötti béketárgyalások.

Olvasta már a Múlt-kor
történelmi magazin
legújabb számát?

kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)

Nyomtatott előfizetés vásárlása
bankkártyás fizetés esetén 18% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.

7 960 ft 6 490 Ft

Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 50% kedvezménnyel.
Az első 500 előfizetőnek.

20 000 ft 9 990 Ft

Kérdésem van az előfizetésel kapcsolatban

előfizetek

klímakutatás

• Hét fokkal lehetett hidegebb a Föld a legutóbbi jégkorszak során
• Egy alaszkai vulkánkitörés is szerepet játszhatott a római köztársaság bukásában
• Készítőik elképesztő vakmerőségének állítanak emléket a 19. századi tornádófotók
• A Föld tengelyének dőlésszöge határozhatta meg a jégkorszakok végét
• Melegebb lehetett Grönland, amikor a skandináv telepesek megérkeztek
• Az amerikai őslakosok tömeges pusztulása is hozzájárult a kora újkori „kis jégkorszakhoz”
• Mégsem az ősember pusztította ki az afrikai nagytestűek többségét 
• A klímaváltozás miatt kecskét és juhot kezdtek el tenyészteni az újkőkori földművesek
• Kisebb jégkorszak indíthatta el az Oszmán Birodalom hanyatlását