Mátyás a legnépszerűbb a diákok körében
2005. június 14. 12:20
Szent István népszerűsége nőtt, Kossuthé csökkent a 2003-as év óta, Mátyás király azonban továbbra is a legnépszerűbb a középiskolás diákok körében.
Korábban
A felmérés
Az országos mintavétel időpontja 2005. március-áprilisa volt. Az országos középiskolai kutatásban 501 középiskola 27 729 (2005-ben, 2006-ban és 2007-ben érettségiző és biztosan továbbtanulni szándékozó) diákja vett részt. A résztvevő diákok 59%-a nő, míg 41%-a férfi volt. 2003-ban több személyt is felírhattak a diákok kedvenceik közé, míg 2005-ben egy személyre kérdezett rá a kérdőív.
A húsz legkedveltebb történelmi személy között előkelő helyen szerepel Széchenyi István, megtartva negyedik helyét a ranglistán, és Kossuth Lajos, aki a harmadikról a hatodik helyre csúszott vissza. Adolf Hitler az idén az ötödik helyen végzett. Julius Caesar, Deák Ferenc, Nagy Sándor, Erzsébet királyné, Zrínyi Miklós és Dobó István nevét szintén nagy gyakorisággal említették a diákok. 2005-ben Kleopátra, Augustus Caesar, Nagy Imre és a legkedveltebb költőként is jelölt Petőfi Sándor új befutóként került a toplistára.
A diákok kedvencei |
A kedvencek között a tanulók pályaválasztása szerint eltérések mutathatóak ki. A katonai, rendvédelmi pályára készülők gyakrabban említettek háborús szereplőket, hadvezéreket. Az agrár terület iránt érdeklődőknél egyedülállóan jelenik meg Lenin és Kádár János, míg a művészeti beállítottságúaknál II. János Pál Pápa kapott szerepet. Természetesen nemek szerint is vannak eltérések. A lányok rangsorán Mária Terézia, Erzsébet királyné, Kleopátra és Jeanne D'Arc szerepel, míg a fiúk inkább a férfi hadvezéreket részesítették előnyben. Ismeretes, hogy a FISZ középiskolai kutatása a diákok kedvenc íróit és költőit is firtatta. Így lettek irodalmi dobogósaink Petőfi Sándor, Ady Endre és József Attila.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
21. A világvallások és összehasonlításuk
V. Politikai intézmények, eszmék, ideológiák
- Miért nem ettek a japánok 1200 éven át húst?
- Miként gondolkodtak isteneikről a vikingek?
- Nem a vallási ellentétek okozták VIII. Henrik szakítását Rómával
- Hol van Keresztelő Szent János feje?
- A társadalmi homogenizáció véres eszköze – így született az inkvizíció
- Az iszlám születése – ki volt Mohamed próféta?
- Kincsekért, foglyokért, dicsőségért vagy vallásuk védelmében támadtak a vikingek Európára?
- „Az elképzelhető legarrogánsabb és leggonoszabb emberek”: kik voltak a török elit keresztényből lett muszlimai?
- Öngyilkosság vagy megvilágosodás – így mumifikálták önmagukat a buddhista szerzetesek
- A törökök mellett a szomszédos hatalmakkal is szembe kellett szállnia Hunyadi Mátyásnak 17:05
- A vasbeton alkalmazásának első meghonosítójára emlékeztek 14:20
- Ősszel nyílik meg a Néprajzi Múzeum új állandó kiállítása 11:20
- Súlyos taktikai vereségnek bizonyult az antant számára a gallipoli csata 09:50
- Megérzései segítették a modern régészet alapjait megteremtő Dörpfeldet 09:05
- A rádióban és a televízió képernyőjén is közönségkedvenc volt Zenthe Ferenc tegnap
- A köztudattal ellentétben erősítette II. András politikáját az Aranybulla tegnap
- Megfejtették a papírusztekercsek tartalmát, melyből kiderült, hol temették el Platónt tegnap