Megkezdődik a Mátyás-templom felújítása

Nyár végén kezdődik meg a budavári Mátyás-templom rekonstrukciója. A naponta közel 10 ezer látogatót fogadó műemlék rekonstrukciós költsége 3,7 milliárd forint, amelyet az állam finanszíroz. A templomot az 1960-as évek óta nem újították fel, ezért az utóbbi években életveszélyessé vált. A munkálatok során fa-, fém-, üveg-, textil- és kerámiarestaurálást is végeznek, és új szellőzőrendszert alakítanak ki. A munkálatok lebonyolításáért a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma felelős.

Teljes rekonstrukció

A Mátyás-templom épületének állagromlása az elmúlt másfél évben drámai iramban fölgyorsult. A plébánia által 1999-ben megkezdett épületdiagnosztikai vizsgálatokat menet közben több ponton ki kellett bővíteni; ennek nyomán világossá vált, hogy hazánk egyik legfontosabb egyházi műemléke és első számú idegenforgalmi célpontja teljes felújításra szorul. Ez a felújítás azonban nem állhat meg egy korábbi állapot hű helyreállításában, hiszen az épület sok területen komoly korszerűsítést igényel (világítás, elektromos hálózat, épületgépészet, tűzvédelem, stb.)

A korszerűsítés mellett a tulajdonos, a Budavári Főplébánia az épület bővítését is tervezi. Az istentiszteleti élethez nem szorosan kapcsolódó funkciók, úgymint a megnövekedett idegenforgalom, zenei események, múzeumi kiállítások kiszolgálására - mivel erre a templom jelenlegi terei alkalmatlanok - az épület körül, a járdaszint alatt nyerhető területeket tervezi igénybe venni. A bővítés szintalatti világa a templom alapjainak, a korábbi építkezések maradványainak és az esetleges régészeti leleteknek bemutatásával szervesen kapcsolódna a templomhoz és a templom körüli földalatti környezethez (Halászbástya lejárói, Szt. Mihály kápolna, vári alagútrendszer). Így e kiemelkedő idegenforgalmi és kulturális helyszín eredeti módon és XXI. századi színvonalon válna alkalmassá a hitélet, a zenei élet, a múzeumi bemutatás és az idegenforgalom sokszor egymással ellentétes igényeinek kielégítésére.

A 2001 végére elkészült vizsgálati anyag a munkába bevont 15 szakértő ill. cég szakvéleménye mellett tartalmazza a templomrekonstrukció és az épületbővítés teljes koncepcióját. A témához kapcsolódik a Plébániahivatal által kiadott tájékoztató a Budavári Főtemplom épületének állapotáról.

A Mátyás-templom rekonstrukciós tervei

A 800 éves épület

Bár a Budavári Nagyboldogasszony-templomnak Mátyás király a névadója, még jóval uralkodása előtt, IV. Béla korában kezdték el építeni. A tatárjárás pusztítása után az uralkodó a dunai átkelőhely felett húzódó meredek sziklán, az úgynevezett pesti Újhegyen építette meg királyi szállását. A várat és a tőle északra elterülő polgárvárost egységes fallal vetette körül, az egyházi igények kielégítésére pedig megépítette a Máriának szentelt gótikus plébániatemplomot. Az épület közel 800 éves története folyamán rengeteget változott, szinte minden későbbi uralkodó alakított rajta valamit.

Nagy Lajos korában a késő gótikus stílusú átalakítás a déli, Mária-kapu felépítésével kezdődött. Ezzel párhuzamosan folyt a mellékhajók boltozatának felemelése, és az eredetileg bazilikális elrendezésű épület csarnoktemplommá alakítása. Az oldalhajók átépítését Luxemburgi Zsigmond folytatta, de a legnagyobb változás Mátyás uralkodása alatt következett be, aki jelentős bővítéseket hajtott végre: a királyi pár imádkozóhelyéül szolgáló oratóriumot építtetett, amelyet az ötszintes, 60 méter magas déli harangtorony felhúzása követett. Ennek köszönhető, hogy ma is Mátyás-templomnak nevezik a Szentháromság téren trónoló épületet.

Az épületnek fontos szerepe volt a középkorban: a Székesfehérvárott megkoronázott uralkodókat itt mutatták be Buda polgárainak, de pápákat - VIII. Bonifácot, majd XI. Benedeket - is átkoztak ki e falak között. Károly Róbert volt az első uralkodó, akinek itt helyezték fejére a Szent Koronát 1309-ben, de Ferenc Józsefet és IV. Károlyt is a Budavári Nagyboldogasszony-templomban szentelték magyar királlyá. Luxemburgi Zsigmond a fontos hadjáratok zászlóit, győzelmi jelvényeit helyezte el a templomban, Mátyásnak pedig két esküvője is köttetett a falak között.

Mint oly' sok más épület, a Mátyás-templom sorsa is összeforrt hazánk történelmével. Miután a török seregek 1541-ben elfoglalták Budát, a gótikus templomot mecsetté alakították. Az ettől kezdve 145 éven át Eszki, illetve Büjük dzsáminak nevezett épület falait fehérre meszelték, belső berendezését, szobrait, oltárait eltávolították. Egy legenda szerint a törökök a Loretói-kápolnában álló Mária-szobrot befalazták, de 1686-ban, az ostrom idején, a lőportorony robbanásakor a fal leomlott, és a szobor ismét előtűnt. A legenda szerint a törökök ezt olyan rossz előjelnek vélték, hogy azon nyomban elhagyták Buda várát.

A templom történetének folytatása a Világjáró Magazinban

(Forrás: Mátyás-templom.hu, Világjáró)