Kézművesek, kereskedők és a háború nyomai kerültek elő Königsberg egykori külvárosából
Fa vízvezetékek, kézművesműhelyek nyomai, ritka pénzérmék és a második világháború pusztításának megrázó emlékei kerültek elő Kalinyingrádban, az egykori Königsberg történelmi negyedében. A régészeti feltárás négyszáz év várostörténetét rajzolja újra, miközben bepillantást enged egy mára eltűnt porosz város mindennapjaiba.
- Kalinyingrádban az egykori Königsberg egyik 14. századi külvárosát tárták fel a régészek.
- A nedves talaj kiválóan megőrizte a 16. századi fa vízvezetékeket és utakat.
- A pénzek mellett az 1944-es bombázásokban megolvadt használati tárgyak is előkerültek.
Rendkívül gazdag régészeti leletegyüttest tártak fel Kalinyingrádban, az egykori Königsberg történelmi Far Forstadt negyedében. A mentőásatás során előkerült tárgyak csaknem négyszáz év történetét ölelik fel, és jól kirajzolják, hogyan alakult a porosz város mindennapi élete a 16. századtól egészen a második világháború pusztításáig.
A kutatók egy olyan városrészt vizsgáltak, amely már a 14. században lakott volt. Az évszázadok során kertek, műhelyek, állattartó udvarok és vásárterek alakultak ki itt, így a külváros a városi élet fontos központjává vált.
A feltárás egyik legfontosabb eredménye egy 16. század elején kialakított csatorna, a Zug Graben maradványainak azonosítása volt. A vízi út egyszerre szolgálta a vízelvezetést, a tűzvédelmet, a közlekedést és a város védelmét, mielőtt a 19. század elején feltöltötték. A vízzel telített talaj kivételesen jó állapotban őrizte meg a szerves anyagokat is. Ennek köszönhetően fa vízvezetékek, kerítések és deszkaborítású utak maradtak fenn, amelyek ritka betekintést nyújtanak a korabeli városi infrastruktúrába. Emellett nagy mennyiségű hétköznapi használati tárgy is előkerült: kerámiák, díszes kályhacsempék, agyagpipák, bőrtárgyak, valamint a textil- és csontmegmunkálás nyomai. A leletek alapján a városrészben kézművesek dolgozhattak, akik vallási és háztartási használatra készítettek különféle tárgyakat.
A pénzérmék is sokat elárulnak Königsberg kapcsolatairól. A régészek találtak egy II. Katalin képével díszített számolójegyet, amelyet Nürnbergben készítettek a 18. század végén, valamint egy 1897-es, II. Miklós orosz cárt ábrázoló ezüst ötvenkopejkást is. Ezek a leletek a város kiterjedt kereskedelmi kapcsolataira utalnak, bár azt nem lehet megállapítani, hogyan kerültek a helyszínre.
A feltárás a város tragikus végének emlékeit is megőrizte. Egy, az 1944-es brit légitámadásban elpusztult épület pincéjében megolvadt üvegek, eldeformálódott ablakok, összeolvadt edények, porcelánok, zsebórák és korabeli használati tárgyak kerültek elő. A háború után az épületet lebontották, helyére park épült, amely akaratlanul is megőrizte az alatta rejtőző régészeti rétegeket.
A leletek feldolgozása még tart, a kutatók szerint azonban a mostani ásatás a Far Forstadt negyed egyik leggazdagabb régészeti feltárásának számít. A felfedezések nemcsak a város fejlődését rajzolják meg, hanem azt is bemutatják, hogyan éltek, dolgoztak és kereskedtek Königsberg lakói a város második világháborús pusztulása előtt.
Königsberg évszázadokon át Kelet-Poroszország egyik legfontosabb városa volt. A második világháború végén súlyos bombázások és ostrom pusztították el, majd a terület a Szovjetunióhoz került. A várost Kalinyingrádra nevezték át, így a régészeti feltárások ma már egy nagyrészt eltűnt város múltját segítenek rekonstruálni.
