Megnyitott a felújított Teleki-kastély az erdélyi Gernyeszegen

2026. augusztus 2.-Múlt-kor

Három évig tartó restaurálás után szombaton hivatalosan is megnyitotta kapuit a nagyközönség előtt az erdélyi Gernyeszegen található Teleki-kastély. Teleki Kálmán, a grófi család Erdélyben élő leszármazottja arra kérte a környék lakosait: segítsenek élettel megtölteni az épületet.

Összefoglaló
  • Három évig tartó, 4,6 millió eurós uniós restaurálás után megnyílt a látogatók előtt a gernyeszegi Teleki-kastély.
  • A gödöllői mintára emelt barokk nemesi rezidenciát a Hívogató Románia program keretében, eredeti formájában újították fel.
  • A grófi család leszármazottai és a helyi vezetők összefogást kérnek a műemlék turisztikai fenntartása érdekében.
Résztvevők a felújított Teleki-kastély átadó ünnepségén az erdélyi Gernyeszegen 2026. augusztus 1-jén. A három évig tartó restaurálás 4,6 millió euróból valósult meg. MTI/Kiss Gábor
Résztvevők a felújított Teleki-kastély átadó ünnepségén az erdélyi Gernyeszegen 2026. augusztus 1-jén. A három évig tartó restaurálás 4,6 millió euróból valósult meg. MTI/Kiss Gábor

A Marosvásárhelytől 17 kilométerre, Gernyeszegen (Gornesti) található kastély az egyik legimpozánsabb és legjobb állapotban megmaradt erdélyi nemesi rezidencia. Barokk stílusban, U alakban épült a gödöllői Grassalkovich-kastély mintájára. Az épületet 4,6 millió euróból újították fel uniós alapokból, az Országos Helyreállítási Terv (PNRR) részét képező Hívogató Románia program keretében.

Teleki Kálmán megnyitó beszédében hangsúlyozta: a Teleki család minden tőle telhetőt megtesz, hogy a kastélyt élettel töltse meg, és bekapcsolja az országos és európai turisztikai körforgásba. Felszólította a falu, Maros megye és az ország lakosait, fogjanak össze annak érdekében, hogy a kastély még sok évig "élhessen". Felidézte, hogy miután az 1949-es államosításkor arra kényszerítették a családot, hogy elhagyja az épületet, édesanyja soha nem tért vissza. A kastélyt 2011-ben szolgáltatták vissza, a család azóta tervezte a felújítását, de már az első években kiderült, hogy a magas költségek miatt csak uniós alapokból valósítható meg.

"Talán sokan tudják, mennyit harcoltam azért, hogy ide jussunk" - mondta Teleki Kálmán. Közlése szerint a fő szempont az volt, hogy minél több eredeti elemet megőrizzenek, így az eredeti nyílászárók, parketták, mozaikok láthatók. Arra a 60 évre is emlékeztetnek, amikor a kastélyban preventórium működött, egyik szobában az ebből az időből származó berendezés, falfestés van.

A 79 éves gróf elmondta: azért is volt fontos számára a kastély megmentése, mert tudatosítani szerette volna az emberekben, hogy "van egy épített örökségünk, amelyet meg kell őrizni". "Ez nemcsak az én kötelességem kell legyen, hanem mindannyiunké" - fogalmazott Teleki Kálmán. Hozzátette: a Teleki család egyedül nem képes gondozni az épületet, segítségre van szüksége. Jómaga a továbbiakban már nem lesz a kastély "frontembere", a jövőben a család tagjaiból álló egyesület működteti Bota Melinda projektfelelős vezetésével.

A jelenlévőket a tucatnyi erdélyi kastély, kúria és egyéb műemlék felújítását lehetővé tevő Hívogató Románia programot kezdeményező Hegedüs Csilla, az Észak-Nyugati Regionális Fejlesztési Ügynökség igazgatóhelyettese is köszöntötte, aki a felújítást "a pragmatikus transzilvanizmus" példájának nevezte.

Felidézte, hogy az erdélyi nemességet a kommunizmus idején kisemmizték, és bár a rendszerváltás után sok épületet "tönkremenve, lelakva és reménytelenül" visszakaptak, az országnak nem volt stratégiája a megmentésükre. Elsőként az önkormányzati tulajdonban lévő épületek felújítására sikerült uniós alapokat lehívni, majd 2021-ben "történelmet írtak" a Hívogató Románia programmal, melynek keretében magánkézben lévő épületeket is sikerült felújítani.

Hozzátette: mivel az épületet nem a több ezer holdas földterületekkel együtt szolgáltatták vissza, csak a turizmus tudja biztosítani a hosszú távú fennmaradását. Kérte a jelenlévőket, támogassák a család erőfeszítését és használják az épületet.

Péter Ferenc, a Maros megyei önkormányzat elnöke arról beszélt, hogy a kastély impozáns épülete, gyönyörű parkja és gazdag történelme egész Erdély kulturális örökségének meghatározó része. A Teleki család neve évszázadok óta összefonódik Erdély tudományos, kulturális és közéleti fejlődésével - idézte fel. Örömtelinek nevezte, hogy ezt a küldetést napjainkban is folytatják, és "történelmünk egy fontos darabját" adták vissza a közösségnek. A felújítás az állam, Európai Unió, magántulajdonos, kivitelező és a helyi közösség együttműködésének eredménye, amit folytatni kell - mondta.

Kolcsár Gyula gernyeszegi polgármester is megköszönte a beruházást a családnak, és azt kívánta, hogy a kastély a régió "kulturális iránytűje" legyen.

A beruházás keretében megújult a kastély tetőzete, külső és belső helyreállítás zajlott, az épület új fűtési rendszert, villany-, víz- és csatornahálózatot kapott, akadálymentesített mosdókat és korszerű konyhát alakítottak ki.